Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól:
A legtöbb tagjelölt ország képes arra, hogy középtávon megőrizze makrogazdasági stabilitását és mind alkalmasabbá válik arra, hogy megfeleljen a potenciális kihívásoknak - állapítja meg a brüsszeli bizottság jelentése, amely a makrogazdasági stabilitás alakulását vizsgálta. Magyarország számára a legnagyobb kihívás makrogazdasági téren a külső versenyképesség megőrzése lesz, miután a külső kereslet csökkenését a bérek gyors ütemű emelkedése kíséri. Igaz, ezt a hazai piacon átmenetileg ellensúlyozza az anticiklikus költségvetési beavatkozás, ám középtávon ennek negatív hatása lehet az inflációra és az államháztartásra.
A fizetési mérleg finanszírozásában a privatizációs források elapadása nyomán nagyobb szerep jut a növekedést ösztönző közvetlen külföldi beruházásoknak.
A jelentés szerint a pénzügyi stabilitás nincs kitéve közvetlen veszélynek, a pénzügyi szolgáltatások piaca stabil, viszonylag jól szabályozott és felügyelt. A sikeresen privatizált és nyereséges bankszektornak mindazonáltal szembe kell néznie a növekvő konkurenciával, és a haszon csökkenése nagyobb kockázatvállalásra kényszerítheti a cégeket. A magyar monetáris politika legfontosabb eszköze a kamatok meghatározása; a pénzügypolitika, az árfolyamrendszer megfelel az ország gazdasági állapotának. A forint erősödése nem gyakorol különösebb hatást az árakra, mert ellensúlyozza a termelékenység növekedése.
A jelentés általában megállapítja, hogy az EU-csatlakozás egyfajta katalizátor, amelynek hozzá kell járulnia a tartós, gyorsabb ütemű gazdasági növekedéshez és csökkentenie kell a tagállamokkal szembeni távolságot a vásárlóerőben számolt, egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) tekintetében. Ez ugyanis 2000-ben alig változott 1996-hoz képest; a tagjelöltek átlaga az EU-átlag 35,2 százalékát érte el. Leginkább az alig 30 százalékos arányt elérő Románia, Bulgária és Törökország van lemaradva, szemben a 86,2 százalékot elérő Ciprussal. A közép-európaiak közül Szlovénia áll a legjobban, 69,4 százalékos teljesítménnyel.
Ami a többi tagjelölt országot illeti: Csehországnak sikerült kilábalnia a recesszióból, és az utóbbi időben jelentős összegű külföldi működőtőke érkezett az országba, ami jót tesz a versenyképességnek, de a folyó fizetési mérleg deficitjéhez is hozzájárult. A nyugati gazdasági visszaesést is megérzi a cseh export, ráadásul a korona erősödése is sújtja. A lengyel gazdaság számára a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy 5 százaléknál nagyobb növekedésre volna szükség a felzárkózáshoz és az EU-csatlakozáshoz. Emellett nehéz lesz kezelhető szinten tartani a költségvetési hiányt és a munkanélküliség gyors növekedése is aggodalomra ad okot. A lengyel gazdaság igen sebezhető, azonnal megérzi a befektetési kedv lanyhulását.
Szlovákiát arra figyelmezteti a bizottság, hogy a külföldi befektetések elmaradása keserves helyzetbe hozhatja az államháztartást, mert nehezen lesz finanszírozható a deficit. A munkanélküliség továbbra is magas, de jelentős eredményeket értek el a makrogazdaság stabilizálásában. A bankszektor privatizációja befejezéséhez közeledik, a fő tennivaló most a felügyeleti rendszer megteremtésének felgyorsítása és a rossz hitelek arányának csökkentése. Dicsérően szól a jelentés Szlovéniáról, amelyre az óvatos gazdaságpolitika és a jó gazdasági teljesítmény a jellemző. Alacsony a költségvetési hiány, és az előrejelzések szerint így is marad.
Gordon Tamás
