Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Két tűz közé került az egy évvel ezelőtt hatalomra került olasz kormány: a munkaadók és a munkavállalók ellentétes irányból egyaránt élesen bírálják tevékenységét. A Confindustria munkaadói szövetség az 1970-ben létrejött munkatörvénykönyv, a túlterhelt nyugdíjrendszer, valamint az adórendszer reformjának felgyorsítását sürgeti. Antonio Amato, a legnagyobb munkaadói szervezet elnöke szerint a kormány eddig csak nagyon kevés lépést tett és azok sem mind jó irányba mutatnak. Berlusconi a hét végén igyekezett biztosítani a munkaadókat arról, hogy a reformok nem szenvednek késedelmet, a szakszervezeteket pedig a tárgyalóasztalhoz való visszatérésre szólította fel.
A kormány decemberben fogadta el a munkatörvénykönyv módosítását, amelynek célja a kis- és középvállalatok megerősítése, valamint a hatalmas feketegazdaság kifehérítése. Bár végül némileg felvizezett változatot terjesztett a parlament elé, a szakszervezetek úgy vélik, hogy a módosítás az első lépést jelenti a munkavállalók jogainak megnyirbálása felé. A mintegy 12 millió munkavállalót tömörítő három legnagyobb szakszervezet, a CGIL, a CISL és az UIL mára általános sztrájkot hirdetett meg, amelyen várakozásuk szerint több millióan vesznek részt. A tiltakozást az váltotta ki, hogy a kormány bizonyos esetekben fel akarja függeszteni a munkatörvénykönyv 18. paragrafusának hatályát, amely kimondja, hogy az elbocsátott munkavállaló azonnal bírósághoz fordulhat. A módosítás szerint ez alól kivételt tennének a szegény déli országrészben az ideiglenesből állandó alkalmazásba kerülők esetében, a feketegazdaságból kilépő cégeknél és a 15 főnél kevesebbet foglalkoztató azon vállalatoknál, amelyek bővítik létszámukat.
A reformkövetelések jogosságát támasztja alá mindenesetre, hogy az ipari termelés a tegnap közzétett adatok szerint a januári 0,2 százalékos bővülés után februárban stagnált, éves összevetésben pedig 3 százalékkal, azaz az utóbbi 12 hónapon belül immár tizedik alkalommal csökkent, ami a Reuters szerint igencsak kétségessé tette, hogy az eurózóna harmadik legnagyobb gazdasága gyors fellendülésnek indul. Az év egészére a kormány 2,3 százalékos GDP-növekedést tűzött ki, de független elemzők csak 1,4-1,5 százalékot tartanak reálisnak.
B. P. A.
