Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tokiói tőzsde irányadó indexe, a Nikkei-225 négynapos folyamatos lejtmenetet követően tegnap 1 százalékkal emelkedett, a dollár és az euró pedig egyaránt veszített értékéből a jennel szemben - a jegyzés visszatért a 132-es, illetve a 115-ös régióba -, miután a tokiói parlament elfogadta az április elsejével kezdődő pénzügyi év költségvetését. A kedvező piaci fogadtatás feltehetően nem független attól, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának büdzséje szakított az utóbbi évek gyakorlatával. A 81,23 ezer milliárd jenes (610 milliárd dollár) japán költségvetés 1,7 százalékkal kisebb, mint a most véget érő pénzügyi évé eredetileg volt, és az összesen 5,64 ezer milliárd jenes pótköltségvetéseket is figyelembe véve 5,9 százalékkal karcsúbb. A hiány a bruttó hazai termék (GDP) 6,7 százalékáról 6,4 százalékra mérséklődik.
Koidzumi Dzsunicsiro miniszterelnök kiemelte, hogy a kis hatékonyságú közmunkaprogramokra és a külföldi segélyezésre fordított összegeket egyaránt 10 százalékkal csökkentették, ugyanakkor a szociális ellátórendszerre, a környezetvédelemre, az oktatásra, a tudományos kutatásokra és az információtechnológiára szánt összegeket növelték. Siokava Maszadzsuro pénzügyminiszter kilátásba helyezte, hogy a legfejlettebb csúcstechnológiát alkalmazó vállalatok beruházásainak ösztönzése érdekében e cégek adóját hamarosan mérséklik. Különösen a nano-, a bio- és az információtechnológiát kívánják előnyös helyzetbe hozni - mondta.
A költségvetés azzal számol, hogy a bruttó hazai termék (GDP) a most záruló pénzügyi év 1 százalékos visszaesése után már stagnálni fog a korábbi pótköltségvetéseknek, az amerikai gazdaság növekvő felvevőképességének és a készletek leépítését törvényszerűen kísérő termelésfelfutásnak köszönhetően. A gazdaság gyenge teljesítménye miatt azonban a költségvetés azzal kalkulál, hogy az adóbevétel közel 8 százalékkal, 47 ezer milliárd jenre, azaz 1987/88 óta a legalacsonyabb szintre esik vissza. A kieső bevétel miatt szükséges új államkötvény-kibocsátást a kormány 30 ezer milliárd jenben limitálta, aminek kivitelezhetőségében sokan kételkednek, hiszen valószínűleg újabb pótköltségvetésekre lesz szükség, hogy a gazdaság ne süllyedjen még mélyebbre. A közkézen lévő államadósság a 30 ezer milliárd jennel kalkulálva 693 ezer milliárd jenre, a GDP 139,6 százalékára emelkedik a mostani 133,4 százalékról. Ezzel Japán a leginkább eladósodott a hét legfejlettebb ipari állam közül, így ismét várható hitelminősítésének romlása.
B. P. A.
