Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A cseh korona árfolyama tegnap történelmi csúcsra erősödött az euróhoz képest, a zloty pedig gyengült az eltérő gazdasági teljesítményről árulkodó GDP-adatok közzététele nyomán. A forint tegnap erősödött, bár messze van rekordértékétől. A cseh fizetőeszközre tegnap délelőtt 31,18 korona/eurón is kötöttek üzleteket a prágai bankközi devizapiacon - eddig a rekordot a december közepi 31,26-os jegyzés jelentette -, miután a statisztikai hivatal adatai szerint a bruttó hazai termék (GDP) a vártnál sokkal nagyobb ütemben nőtt a tavalyi negyedik negyedévben. A zloty ezzel szemben - a piaci konszenzustól is elmaradó gyenge negyedik negyedévi GDP-adat nyomán - a varsói bankközi piac szerdai zárásakor kialakult 3,63-ról a délelőtti kereskedésben 3,64-re gyengült az euróval szemben, és a dollárhoz képest is veszített értékéből.
Csehországban a bruttó hazai termék (GDP) a prágai statisztikai hivatal jelentése szerint a harmadik negyedévi 3,5 százalékos bővülést követően a negyedik negyedévben 3,2 százalékkal nőtt éves összehasonlításban, noha a piac csak 2,8 százalékra számított. A növekedés ezzel a negyedik negyedévben majdnem elérte a 3,3 százalékos magyarországi ütemet. A teljes tavalyi évben a cseh GDP 1996 óta a legnagyobb ütemben, 3,6 százalékkal bővült, míg Magyarországon 3,8 százalékkal nőtt, de itt az utolsó hónapok lassuló tendenciát mutattak. A cseh gazdaság teljesítményét az október-decemberi időszakban a statisztikai hivatal közleménye szerint elsősorban a közvetlen külföldi beruházások (FDI) és a béremeléseknek köszönhetően háromhavi összevetésben 4 százalékkal emelkedő magánkiadás lendítette fel. A Reuters által megkérdezett elemzők úgy vélik, hogy a belső kereslet és a külföldiek beruházási hajlandósága továbbra is erős maradt, de a folyó negyedévben a cseh gazdaság is megérzi a globális lassulás hatását. A statisztikai hivatal vezetője mindenesetre a január-márciusi időszakra 3,1 százalékos GDP-bővülést valószínűsít éves összehasonlításban. A Bloomberg által megkérdezett elemzők az egész évre 3,4 százalékos növekedést jósolnak.
Alapvető különbség a cseh és a magyar helyzet között, hogy amíg ott a külföldi beruházások és ennek nyomán az ipar valamint az export növelték tavaly a GDP-t, addig itt immár két negyedéve az állami szerepvállalás gátolja meg a GDP nagyobb arányú lassulását, az export és az ipari termelés csökkent, és növekedésre e két fronton leginkább csak a második félévtől számít a piac. Ennek ellenére az utóbbi időben a magyar gazdaságot - igaz, főképp az infláció eltökélt csökkentése és az alacsony fizetési mérleghiány miatt - a térség éllovasaként tartották számon, de a meggyőző cseh teljesítmény nyomán ez megkérdőjeleződhet.
Lengyelországban a harmadik negyedévi 0,8 százalékról a negyedik negyedévben a rendszerváltás óta az eddigi legalacsonyabb ütemre, 0,3 százalékra lassult a GDP bővülése. A Dow Jones által megkérdezett elemzők 0,5-0,8 százalékot vártak. Az év egészét tekintve a gazdasági növekedés az egy évvel korábbi 4,1-ről 1,1 százalékra lassult. Az utolsó három hónapban az állóeszköz-beruházások 14,3 százalékkal zuhantak éves összevetésben, amit éppen csak ellensúlyozni tudott, hogy a magánfogyasztás 3,2 százalékkal nőtt. Az adatok egyáltalán nem támasztják alá a varsói jegybank monetáris tanácsának álláspontját, amely szerint az alacsonyabb kamatok már éreztetik hatásukat. A J.P. Morgan szerint az idén is csak 1,6 százalék körüli GDP-bővülés várható, de a folyó negyedévben még a zsugorodás sem kizárt.
B. P. A.
