A jegytulajdonosok kilátásba helyezik, hogy újból az Alkotmánybírósághoz fordulnak, ha a kormány nem hajlandó gyors megoldást kínálni. Az egyesület képviselői ma 11-kor találkoznak László Csabával, az MSZP pénzügyminiszterjelöltjével.
Az egyesület a PM államtitkárának tegnapi levelére reagálva azt írja: érdekes felvetés, hogy az alanyi jogú kárpótoltak előnyben részesüljenek a "kártalanítás" során. Sajnálatos ugyanakkor, hogy a kárpótlási jegytulajdonosokat "kártalanítani" kell az állam által a kárpótlási törvény be nem tartásával okozott károkért. Elfogadhatatlan az az érv, hogy a kárpótlási törvény nem tartalmaz határidőt - szögezik le a jegytulajdonosok, hozzátéve, hogy a kárpótlási törvény több mint tíz esztendeje emelkedett jogerőre. A PM több mint két és fél éve kapott megbízást a kormánytól arra, hogy készítsen előterjesztést a kárpótlási jegyek végleges kivonásának pénzügyi és jogi következményeiről. A 2000. decemberi határidőt meghosszabbították, az utolsó határidő kilenc hónapja járt le. Ugyancsak nem áll meg a PM azon érvelése, miszerint már nem az alanyi kárpótoltak teszik ki a kárpótlási jegytulajdonosok jelentős részét, hanem "magánszemélyek és vállalkozások, akik időnként igen alacsony árfolyamon felvásárolták ezeket az értékpapírokat azoktól, akiket az állam kárpótolni kívánt, mert a törvény indoklása szerint a kárpótlási jegyet - ha annak tulajdonjogát megszerezte bárki felhasználhatja az állami vagyon megvásárlása során. Másrészt a kárpótlási jegyek árfolyama akkor alacsony, akkor "felvásárolható" amikor az állam tartósan nem teljesíti törvényes kötelezettségét, vagyis nem nyújt megfelelő kínálatot a jegyért cserébe.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára a sajtóhoz hétfőn eljuttatott közleményében politikai nyomásgyakorlással vádolt meg nem nevezett vállalkozásokat a Kárpótlási Jegytulajdonosok Érdekvédelmi Egyesületének fizetési meghagyásával kapcsolatban. Az államtitkár nehezményezte, hogy az egyesület röviddel a kárpótlási jegyek készpénzre váltásáról szóló követelésének eljuttatása után máris választ követel a minisztériumtól.
Tállai kifogásolta azt is, hogy miért találkoznak az egyesület képviselői László Csabával, a szocialisták pénzügyminiszter-jelöltjével, aki állítása szerint megoldást tud a problémára (a közlemény egyben felhívja a figyelmet arra, hogy korábban László Csaba is volt a PM államtitkára).
A közlemény aláhúzza, hogy a jelenlegi jegytulajdonosok jó része már nem alanyi jogosult kárpótolt, hanem olyan magánszemély vagy vállalkozás, aki, illetve amely korábban "időnként igen alacsony árfolyamon" vásárolta föl a jegyeket. E vállalkozások az államtitkár szerint "érthető üzleti érdekből" próbálnak politikai nyomást gyakorolni a minisztériumra a beváltás érdekében. Ez azonban "az adófizetők pénzéből történik, melynek terhére felelőtlenség lenne bármilyen megalapozatlan ígéretet tenni". Ezzel szemben meg kell fontolni, hogy a bonyolult és a PM szerint időhatárhoz nem kötött probléma megoldása során – amin a pénzügyi és az igazságügyi tárca jelenleg közös erőfeszítéssel dolgozik – a korábbi gyakorlathoz hasonlóan hogyan lehet az alanyi kárpótoltakat előnyben részesíteni.
