Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az EU pénzügyminisztereinek tegnapi tanácskozásán Franciaország megakadályozta a tagországok áram- és gázpiacának liberalizálását. Párizs a tagországok közül egyedül nem fogadta el az erre kidolgozott menetrendet, amit Gordon Brown brit pénzügyminiszter terjesztett elő. Párizs nem kíván hozzájárulni ahhoz, hogy a vállalatok szabadon választhassanak a szolgáltatók között, a Reuters szerint azonban nem elképzelhetetlen, hogy kompromisszumos megállapodás születik. Eszerint bizonyos vállalati méreten túl megengedik a szabad választást és a magánszemélyek választási lehetőségének biztosítását későbbi időpontra halasztják.
A korábbi tervek szerint a barcelonai csúcstalálkozón egyszerűen csak aláírták volna a menetrendet, ehelyett azonban további alkudozás várható.
Az 1990-es években elfogadott jogszabályok alapján a tagországoknak meg kellett nyitniuk energiapiacuk legalább egyharmadát a vetélytársak előtt, egyes országokban ezt úgy érték el, hogy a legnagyobb ipari fogyasztóknak tették lehetővé a szolgáltató szabad megválasztását, mások viszont már teljesen liberalizálták ezt a piacot. Az energiapiac felszabadítása, decentralizálása fájdalmas problémákkal járhat, ezért Párizs mostani lázadásától függetlenül is komoly problémákat jelent, elsősorban abban a hat tagországban, ahol az idén választások lesznek. A francia szakszervezetek például határozottan ellenzik a monopóliumok privatizálását, mert attól tartanak, hogy az elbocsátásokhoz vezetne, és nem látják biztosítottnak a szolgáltatás javulását sem. Franciaországban a magánszemélyek és a legtöbb kisvállalkozás áramot és gázt csak az állami tulajdonban levő Électricité de France-tól, illetve a Gaz de France-tól kaphat.
A pénzügyminiszterek egyöntetűen úgy vélik, hogy az euróövezet gazdasági megtorpanása véget ért, a lelassulás tavaly, az utolsó negyedévben érte el mélypontját. Pedro Solbes, az EU brüsszeli bizottságának pénzügypolitikáért felelős tagja szerint a hét legfontosabb mutató többsége javulófélben van, az idei gazdasági növekedés 1,5 százalékos lesz, lényegében hasonló a tavalyihoz. A pénzügyminisztereknek javaslatot kell tenniük az Európai Központi Bank (ECB) május 31-ével megüresedő alelnöki tisztségére. Kiszűrődött értesülések szerint a görög jegybank elnökének, Lucas Papademosnak van jó esélye arra, hogy kövesse a francia Christian Noyer-t. Az új alelnök kinevezését az EU barcelonai csúcsán jelentik be, rajta kívül még esélyesnek számít a luxemburgi Yves Mersch is.
B. T. J.-F. G. T.
