A schilling gyakorlatilag február 20-ára eltűnt a forgalomból, de már január végén a készpénzes ügyletek 100 százaléka euróban zajlott, s a forgalomban lévő euró (12,8 milliárd) értéke elérte a korábban átlagos, 176 milliárdnyi schillingét. Még mintegy 20 milliárd schilling van a lakosságnál, de a bankjegyek 90 és a pénzérmék 75 százalékát már beváltották. Az osztrák jegybank által kiadott 12,8 milliárd euróból az elemzők szerint mintegy 1,8 milliárdot vittek ki külföldre, részben a kelet-közép-európai országokba.
Bár a schilling eltűnésével megszűnik az üzletek kötelezettsége, hogy az árakat mindkét pénznemben feltüntessék, több üzletlánc a fogyasztóvédők követelésére még egy ideig schillingben is kiírja árait.
Március 1-jétől csak az osztrák jegybank fiókjainál váltható be a schilling euróra korlátlan mennyiségben ingyen, az eurózóna többi országának nemzeti valutája Ausztriában március 31-éig, azután már csak az illetékes országban válthatók be. Sok helyütt, így Bécsben is érvényesek maradnak viszont a schillingért vásárolt parkolójegyek, amíg csak el nem fogynak.
Az első világháború után a húszas évek hiperinflációja kényszerítette ki a schilling születését: az 1924-ben bevezetett schilling százezer koronát ért. 1938-ban megszűnt a nemzeti pénznem, amikor Ausztria valutaunióra lépett Németországgal, s a márka lett a fizetőeszköz 1945-ig. Ekkor újra visszatért a schilling, amely csak 1962-ben vált konvertibilissé.
(NAPI)
