Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól:
A gazdasági növekedés tavalyi megtorpanása minden EU-tagállamban a gazdaságpolitika korrekciójához vezetett, a költségvetési deficit megugrása és a munkanélküliség növekedése azonban nem volt szükségszerű. A reformok következetes végrehajtásával semlegesíteni lehetett volna a negatív hatásokat - állapítja meg a brüsszeli bizottság a múlt évre kitűzött gazdaságpolitikai célok teljesítését értékelő jelentésében. A legaggasztóbb a helyzet Németországban, ahol a GDP 2,6 százalékának megfelelő költségvetési hiány vészesen közelíti a megengedett 3 százalékot, és kérdéses, miként alakulnak az állam idei bevételei. Miközben a GDP csak 0,6 százalékkal nőtt - amit részben a vásárlóerő rohamos gyengülése, részben az olajár emelkedése okozott -, az előző évhez képest duplájára, 1,3 százalékra emelkedett az infláció, egyebek között az adóreform lelassulása miatt. A foglalkoztatás terén az elmúlt évek eredményei semmissé váltak, és kevés az esély arra, hogy gyökeres javulás álljon be, a munkanélküliek száma aligha megy idén 4 millió alá. Brüsszel sürgeti a munkanélküli-segély reformjának végrehajtását.
Brüsszel szerint Hollandia a jó példa arra, hogy a negatív trendnek nem föltétlenül kell költségvetési deficithez vezetnie: a hét évig tartó növekedés tavalyi lelassulása nem érződött a munkaerőpiacon és szufficites maradt a büdzsé. Kedvezőtlen viszont, hogy az emelkedő béreket 5 százalékos infláció kíséri. Ausztriában 1 százalékkal emelkedett a GDP az építőipar visszaesése és a vásárlóerő csökkenése miatt. Tavaly nyáron érte el tetőpontját az infláció, 2,3 százalékkal, ami azóta mérséklődik, ugyanakkor ismét nő a munkanélküliség.
Gordon Tamás
