Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól:
Az Európai Unió agrárminisztereinek tegnap véget ért kétnapos tanácskozásán Franz Fischler, a brüsszeli bizottság agrárpolitikáért felelős tagja a bővítés ügyében javasolt álláspont elfogadását ajánlotta a tagállamoknak. A javaslat egyebek között azt tartalmazza, hogy az új tagállamok az első évben csak a régiek által élvezett támogatás 25 százalékát kapnák és tízéves átmeneti idő után szűnnének meg a különbségek. Ez volt az első alkalom, hogy a bővítés ügyében várhatóan keményebb álláspontot képviselő agrárminiszterek áttekintették a bővítés tárcájukra vonatkozó anyagi következményeit. Hollandia, Ausztria, Svédország, Nagy-Britannia 2006 után meg kívánják szüntetni a közvetlen támogatások rendszerét, ezért az új tagoknak már kezdettől sem kívánják ezt megadni, míg Németország rugalmasabb állásponton van. Hollandia egy csapásra, Svédország és Ausztria fokozatosan kívánja megszüntetni a támogatásokat. A mai rendszer fenntartását elsősorban Olaszország követeli.
A tagállamok többsége ugyanakkor elfogadja Fischler érvelését, hogy a bizottság javaslatának elfogadása nem jelenti feltétlenül a közvetlen támogatások rendszerének 2006 utáni fenntartását. Ha ugyanis ezt megszüntetik, akkor az az új tagországokra is vonatkozik. Fischler szerint az agrártámogatás megítélését indokolja, hogy a tagjelöltek és a tagállamok agrártermékeinek árszínvonala közötti különbség csökkenőben van. Problematikus volna, ha megfosztanák ettől a forrástól a tagjelölteket, hiszen a támogatás az EU-joganyag részét képezi, továbbá míg tíz évvel ezelőtt még valóban kompenzálta az olcsóbb világpiaci árak okozta veszteségeket, mára elveszítette ezt a jellegét, és inkább a termelők jövedelemviszonyának javítására szolgál.
Ugyanakkor Fischler ismételten fölhívta a figyelmet arra, hogy nem kívánatos a túlzott nagyvonalúság, azaz a tagoknak járó támogatások 25 százalékánál többet adni, mert nem cél az elavult agrárszerkezet konzerválása. A nyakló nélküli pénzosztás másrészt feszültséghez vezető jövedelemkülönbségeket eredményezne. Az egészségesebb agrárviszonyok kialakítását a vidékfejlesztés alapjával érhetik el, amelynek a 20 százalékos társfinanszírozását az újak könnyebben vállalhatják, több munkahelyteremtő beruházásra kerülhet sor.
Gordon Tamás
