Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A svéd Saab AB légiipari vállalat tavaly 4 százalékkal, 1,594 milliárd koronára (1 euró = 9,18 svéd korona) növelte üzemi nyereségét. Az elsősorban a JAS–39 Gripen harci repülőgépről ismert Saab 15,689 milliárd koronás árbevétele több mint 2 milliárddal elmarad ugyan a 2000-estől, de ez a Reuters jelentése szerint az év folyamán végrehajtott divesztícióknak tudható be. Bengt Halse vezérigazgató úgy vélekedett, hogy az üzemi nyereség idén tovább fog emelkedni. A Saab megrendelésállománya 40 milliárd koronára rúg. Tavaly Csehország 24 Gripen megvásárlásáról, Magyarország pedig 19 gép lízingeléséről határozott, Lengyelország ősszel dönti el, hogy honnan vásárol 48 harci gépet, az osztrák kormány pedig áprilisban tervez megrendelést adni 30 gépre. A Gripen mindkét országban az amerikai Lockheed Martin Corp. gyártotta a F–16-ossal és a francia Dassault Avation SA Mirage-ával versenyez. A Dassault egyébként - amely üzleti repülőgépeket is gyárt - ugyancsak pénteken közölte, hogy árbevétele tavaly 3,47 milliárd euróra csökkent az egy évvel korábbi 3,49 milliárdról; a 2001-es nyereségadatot csak később hozzák nyilvánosságra.
A Saabban 35 százalékos tulajdonrésszel rendelkező brit BAE Systems Plc árbevétele közel 1 milliárd fonttal, 13,14 milliárd fontra emelkedett tavaly. A forgalom 70 százaléka a katonai repülőgépek és egyéb védelmi eszközök értékesítéséből származott. A BAE, amelynek 20 százalékos érdekeltsége van az „összeurópai” Airbusban, 423 millió font üzemi nyereséget könyvelt el a 2000-es 189 millió font után. Az adózott eredmény mínusz 134 millió fontra romlott az egy évvel korábbi 25 millió fontos veszteségről. A megrendelésállomány 6 százalékkal, 43,8 milliárd fontra emelkedett tavaly.
