Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól:
Három nappal az EU brüsszeli bizottságának a bővítési költségvetési elemzését megvitató és elfogadó ülése előtt még nincs végleges munkadokumentum. Nagy nyomás nehezedik elsősorban a mezőgazdasági költségvetéssel foglalkozó szakértőkre, akik tudják: a bizottság hajlamos egy nagyvonalúbb megoldásra, míg a tagállamok a takarékosabb változatot szorgalmazzák. A kompromisszum esélyét növelné, ha a bizottság olyan kreatív javaslattal állna elő, amely kellő rugalmasságot biztosít: ennek része lenne, hogy a közvetlen jövedelemtámogatás mértékét maguk a leendő tagállamok is befolyásolhatják. A korábbi változat a csatlakozó országok gazdái számára az első évben a jelenlegi tagországok termelőit megillető hozzájárulás legfeljebb 10-15 százalékát helyezte kilátásba; ez várhatóan 20-25 százalékra módosul. Ugyancsak változás várható abban, hogy az átmenet időtartamát nem rögzítetten tíz évben, hanem maximum tíz évben szabják meg, így nyitva marad a lehetőség a gyorsabb felzárkózásra. A támogatás mértékét a csatlakozást követően kezdetben lassúbb, később gyorsabb ütemben évente fogják növelni, az évenkénti változtatást viszont nem határozzák meg előre; ezt befolyásolják az új tagok gazdaságának majdani folyamatai.
Mindazonáltal a közvetlen jövedelemtámogatás nem kőbe vésett szám: vagyis maguk az érintett országok saját költségvetési forrásaik átcsoportosításával - bonyolultabb formában akár még EU-támogatásból is - visszaforgathatnak a mezőgazdasági termelőkhöz. A brüsszeli javaslat ugyanis a közös EU-büdzsé terhére a jelenlegi tagokénál nagyvonalúbb vidékfejlesztési támogatást is kilátásába helyez. Ez viszont adott esetben felszabadíthat bizonyos állami anyagi eszközöket - legalábbis, ha a társfinanszírozáshoz kellő mennyiségű magántőkét találnak.
A brüsszeli agrárpolitikát két megfontolás vezeti. Egyrészt a tagállamok nyomása, vagyis, hogy nem hajlandóak a szükségesnél nagyobb áldozatra. Másrészt viszont az EU-nak az új tagok mezőgazdasági hatékonyságát sem áll érdekében növelni. Ha majd kialakul az EU-hoz jobban hasonlító birtokszerkezet, beleértve a mezőgazdaságból megélők számának drasztikus csökkenését, akkor lehet szó a hatékonyság növeléséről. Addig a legjobb, ha a gazdák jövedelemtámogatásukat nem új technológiára költik, vagyis traktor helyett inkább személyautót vesznek.
Óvatosan becslések szerint a magyar gazdák az első évben közel 300 millió euró támogatásra számíthatnak. Az állami költségvetés a regionális fejlesztési alapból a brüsszeli előterjesztés szerint 1,2 milliárd eurót kap és kérdéses, hogy mennyi jutna a vidékfejlesztésiből. A bővítés évi terhe 2004-től 10 új tagállam csatlakozásával számolva mintegy 9 milliárd euró lenne, amelyet évente - az Agenda 2000 költségvetési irányelveinek megfelelően - emelnének. A bizottsági dokumentumban az is szerepel, hogy Románia és Bulgária csatlakozásával 2008-ban számolnak. Szerdán tehát Brüsszel előterjeszti javaslatát, a tagállamok azt kommentálják, majd ez alapján a bizottság elkészíti a mezőgazdasági, a regionális fejlesztési és költségvetési jogfejezet közös állásponttervezetét; a tizenötök jóváhagyása után márciusban már tárgyalásra kész lehet a regionális, áprilisra pedig az agrárfejezet.
Gordon Tamás
