Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyszeri tényezők miatt átmenetileg valószínűleg januárban és februárban az inflációs nyomás erősödése várható az eurózónában, de az év közepére a 12 havi áremelkedési ütem jócskán az Európai Központi Bank (ECB) középtávú 2 százalékos célkitűzése alá csökken - jelentette ki Wim Duisenberg, az ECB elnöke az Európai Parlament illetékes bizottságának meghallgatásán.
Az Eurostat végleges adatai szerint a térségben decemberben 2,1 százalék maradt a 12 havi infláció, és a fogyasztói árak novemberi 0,1 százalékos mérséklődését decemberben 0,2 százalékos emelkedés követte.
Duisenberg szerint az euró készpénzként való megjelenése számottevően nem növelte az inflációs nyomást és nincsenek olyan adatok sem, amelyek arra utalnának, hogy a közeljövőben emiatt emelkednének a fogyasztói árak. Az M3 pénzmennyiségi mutatónak a bank 4,5 százalékos éves bővülésénél nagyobb emelkedése sem ad aggodalomra okot, a túlzott béremelési igények azonban problémát jelenthetnek. A bankelnök egyúttal leszögezte, hogy az eurózóna kamatszintje az árstabilitás megőrzése szempontjából megfelelő és ugyanakkor támogatja a gazdasági növekedést is. Ez utóbbit tekintve Duisenberg ugyanakkor a korábbiaknál kissé pesszimistább hangot ütött meg, mondván, hogy a gazdaság tovább gyengélkedik, s a várt fellendülés ideje és intenzitása is bizonytalan. Az ECB-elnöke egy tegnap megjelent interjúban még a második félévre tette a növekedés beindulásának időpontját, s az év végére 2,5 százalékhoz közeli GDP-bővülési ütemet prognosztizált. Duisenberg mindazonáltal biztos abban, hogy az eurózóna átlagos növekedési üteme az idén meghaladja majd az USA-ét.
