Brüsszeli tudósítónktól:
A londoni kormány a Financial Times által megszellőztetett elképzelés szerint az EU jövőjéről és intézményi reformjáról javaslatokat tevő, február végén összeülő konventben az ENSZ Biztonsági Tanácsa mintájára kialakítandó új vezetési struktúrát javasol. A bővítést követően több mint 25 tagországot magában foglaló EU London szerint csak akkor lehet hatékony, ha a három legfontosabb tagállam, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország minden fontos kérdésben szoros egyeztetéssel garantálja olajozott együttműködését. Jonathan Faull, az EU brüsszeli bizottsága elnökének, Romano Prodinak a szóvivője azonnal leseperte az asztalról az elképzelést, mivel ellentétben áll az EU alapszerződésének betűjével és szellemével.
Ez persze korántsem jelenti, hogy az esetleg kísérleti léggömbként feleresztett ötlet azonnal kipukkad. Az EU-ban már most is gyakran okoz fejtörést az egyhangú döntést igénylő területek koordinációja, működését ugyan nem bénítja meg ennek hiánya, de nem is viszi előre az uniót. London, Párizs és Berlin az elmúlt fél év során két alkalommal is külön útra lépett, ami nemcsak a kisebb tagállamok, de Róma és Madrid nemtetszését is kiváltotta. A konvent elnöke, az egykori francia köztársasági elnök, Giscard d'Estaing két évtizede maga is hasonló szorosabb együttműködésre törekedett a két országgal. A mélyebb integrációt szorgalmazó tagállamok számára hozták létre a „szorosabb együttműködési” struktúrát, ez azonban nem feltétlenül esik egybe a londoni elképzeléssel. Nagy-Britannia ugyanis nem „több Európát” akar, hanem az érdekérvényesítés kevésbé felvizezett formáját.
Gordon Tamás
