A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint a bankok 1997 és 2000 között 500 milliárd dollár hitelt vontak vissza a feltörekvő piacokról, ráadásul a visszavonás üteme folyamatosan gyorsul, s az idei év a kötvénypiaci finanszírozás tekintetében a legrosszabb lesz 1990 óta. A harmadik negyedévben az Egyesült Államokat ért szeptember 11-ei támadásokig a kibocsátások 9,4 milliárd dollárra rúgtak, ami az előző öt év azonos időszakainak átlagához képest 40 százalékos visszaesés.
Javulás belátható időn belül nem várható, tekintettel az argentin adósságválságra és a globális gazdasági lassulásra. A befektetők tartózkodását tovább növelik az IMF tervei, melyek szerint a szuverén adósok a vállalatokhoz hasonlóan csődvédelmet kérhetnének, a hitelező bankoknak pedig nagyobb kockázati tartalékot kellene képezniük a feltörekvő piacokra történő kihelyezések után. A feltörekvő országok a múltban többször is szembesültek már külső finanszírozási nehézségekkel, de az export rendszerint nagyrészt kompenzálni tudta a hitelforrások hiányát. Most viszont a globális keresletgyengülés miatt korlátozottabbak a kiviteli lehetőségek - figyelmeztet a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) decemberi jelentésében.
A portfólióbefektetésektől eltérően a külföldi működőtőke-befektetések (FDI) az elmúlt öt évben folyamatosan nőttek, az időszak alatt a kumulált összeg 590 milliárd dollár volt. A Reuters által megkérdezett közgazdászok azonban úgy látják, hogy különösen szeptember 11. után a fejlett országok vállalatai újragondolják külföldi expanziós terveiket. Ráadásul az FDI-boomot nagymértékben a privatizáció éltette, mára viszont kezdenek elfogyni az értékesíthető állami vagyonok. A jelentős mennyiségű FDI-t vonzó országokból épp az ilyen befektetések miatt tetemes pénz is kiáramlik repatriált nyereség és osztalék formájában, így a tőkeforrások szűkülése azzal fenyeget, hogy megnehezül a folyó fizetési mérlegek hiányának fedezése.
Elemzők mindazonáltal hangsúlyozzák, hogy a feltörekvő országokat nem szabad egy kalap alá venni. Magyarország, Lengyelország és Csehország mint leendő EU-tagok továbbra is megfelelő mennyiségű portfólió- és működőtőke-befektetéshez fog jutni, ahogy az Egyesült Államokkal konvergáló Mexikó is. A délkelet-ázsiai országok hagyományosan kevésbé szorulnak rá a térségen kívüli tőkeforrásokra, így a finanszírozási gondok főleg a dél-amerikai országokban lesznek érezhetők.
(NAPI)
Papp Zoltán