Kínában a beruházások összértéke novemberben éves összevetésben 9,4 százalékkal, 274 milliárd jüanra emelkedett - közölte tegnap a pekingi statisztikai hivatal, hozzátéve, hogy az év első tizenegy hónapjában az egy évvel korábbinál 16,3 százalékkal több, összesen 2,1164 ezer milliárd jüannyi beruházást hajtottak végre (1 dollár = 8,276 jüan). A növekedési ütem októberben 13,0, szeptemberben pedig 14,6 százalék volt. A tőzsdei elemzők jóval dinamikusabb, 16 százalék körüli növekedést valószínűsítettek - jegyezte meg a Dow Jones. A vártnál visszafogottabb ütemet a hivatal az állami infrastrukturális beruházások szokásos év végi visszaesésével és a globális gazdasági lefékeződés következtében gyengülő vállalati beruházásokkal indokolta.
Az infrastruktúra-fejlesztő beruházások összértéke az első 11 hónapban csak 10,4 százalékkal, 1,1131 ezer milliárd jüanra, az ingatlanfejlesztések összértéke 29,7 százalékkal, 485,7 milliárd jüanra, a technológiai fejlesztésekre fordított összeg 20,3 százalékkal, 434,1 milliárd jüanra emelkedett.
A külpiaci kereslet növekedési ütemének gyengülése kiemelt jelentőséget ad az állami kiadások és a belső fogyasztás szintje jövőre remélt növekedésének. A kínai export az első tizenegy hónapban csak 6,3 százalékkal nőtt, szemben a 2000. évi 27,8 százalékos bővüléssel - emlékeztetett a Reuters. Elemzők szerint a kínai átlagember az esetleges elbocsátástól való félelem és a megélhetési költségek várható növekedése miatt jövőre nem fog jelentősen többet fogyasztani, így az állami kiadások a gazdasági növekedés fenntartásában kiemelt szerepet fognak játszani. Szakértői számítások szerint jövőre a munkaerő-piaci egyensúly érdekében legalább 7 százalékos GDP-növekedésre lenne szükség.
A pénzügyminisztérium egyik illetékesére hivatkozó sajtóértesülés szerint a tervezett beruházásokhoz a kormány jövőre 150 milliárd jüan államkötvény kibocsátásával próbál meg fedezetet teremteni. A területi egyenlőtlenségek enyhítése érdekében a jövő évi állami fejlesztések korábbinál nagyobb hányada irányul az ország nyugati, elmaradottabb felébe. E tendencia már az idei fejlesztések területi megoszlásán is észlelhető: ezek összértéke a nyugati tartományokban az első 11 hónapban 22,3 százalékkal, 361,1 milliárd jenre, a középső tartományokban 19,8 százalékkal, 478,7 milliárdra, a fejlettebb keleti tartományokban pedig 14,4 százalékkal, 1,2096 ezer milliárd jenre nőtt.
G. S.
