Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól:
Lengyelország azt javasolja a tizenötöknek, hogy az EU-beli befektetők 12 évig ne vásárolhassanak a területén termőföldet, de az egyéni gazdálkodókra enyhébb feltételeket állapítanak meg. Különbséget tennének az ország nyugati és északi részei, vagyis a Németországtól elcsatolt Szilézia, Pomeránia és Mazúria, valamint a többi lengyel terület között. Az előző három régióban a csatlakozástól számított hét évig nem vásárolhatnák meg külföldi agrártermelők az általuk bérelt és megművelt termőföldet, míg az ország keleti felében csak három évig tartó korlátozást léptetnének életbe. Kiszivárgott hírek szerint ezt a tagállamoknak „egy nagy csoportja” el tudja fogadni, még nem ismert azonban Németország álláspontja. Berlin ma nyilatkozik majd az EU bővítési munkacsoportjában, ahol arról is döntenek, beiktatnak-e egy újabb tárgyalási fordulót holnap. Ez viszont annak függvénye, hogy az ökopontok ügyében milyen javaslatot tesz az EU brüsszeli bizottsága, amely a laekeni csúcstalálkozó felszólítására mai ülésén vázolja az Ausztriának szóló elképzelést. Bécs ugyanis addig nem hajlandó hozzájárulni a közlekedési fejezet közös álláspontjához, amíg nem kap kellő garanciát arra, hogy az ökopontokat - az országon áthaladó kamionforgalom korlátozásának 2003-ban lejáró rendszerét - meghosszabbítják.
A csúcson elhangzott ígéret nem a rendszer változatlan fenntartására vonatkozott, és Ausztria már közölte, hogy nem érné be azzal, ha a jelenlegi elvet csupán egy régióra (az észak-déli forgalomra) ismernék el. Vita van a rendszer meghosszabbításának időtartamáról is. Ha ma Ausztria számára elfogadható javaslatot tesz a bizottság, akkor pénteken újabb, rendkívüli csatlakozási tárgyalási fordulót tarthatnak. A közlekedési jogfejezet lezárására vár Magyarország is. Lengyelország a tőke szabad áramlása fejezetének tárgyalása mellett lezárná a munkaerő szabad áramlásának fejezetét, miután elfogadta az EU hét évre szóló korlátozását, alkalmazva az elsőként Magyarország által bevezetett záradékot, amelyben a tagországok kétoldalú kapcsolatuk alapján kötelezik el magukat munkaerőpiacuk megnyitása mellett.
Gordon Tamás
