A hétezer vállalat megkérdezésén alapuló Ifo-index novemberben 84,9 pontra nőtt az októberi 84,7-ről; előzőleg utoljára júliusban emelkedett a mutató. A változás mértéke minimális ugyan, a Reutersnek nyilatkozó elemzők azonban kiemelik, hogy míg a jelenlegi helyzet megítélését tükröző részindex 79,9 pontról 79,1-re csökkent, addig a várakozásokat mutató - tehát a kilátásokat illetően fontosabb - mérőszám 89,6-ről 90,9-re javult. Gernot Nerb, az Ifo intézet indexért felelős közgazdásza szerint ez az összetétel kifejezetten olyan helyzetre jellemző, amikor a gazdaság eléri a visszaesés mélypontját és fellendülés előtt áll. A mostani szinten az index utoljára 1993 novemberében volt, amikor Németország éppen kilábalni kezdett az újraegyesítést követő recesszióból. Nerb mindazonáltal figyelmeztetett arra, hogy messzemenő következtetéseket nem szabad levonni az index novemberi alakulásából, mivel a fellendülés biztos jeleként csak az értékelhető, ha az üzleti bizalom három hónapon át folyamatosan javul.
Más elemzők szerint az indexben még jelentős a puszta korrekciós tényező azt követően, hogy szeptemberben - az Egyesült Államokat ért terrortámadások hatására - a mérőszám 89,5-ről 85 pontra zuhant.
A Handelsblatt üzleti lap összeállítása szerint eddig a vártnál jobban alakulnak a karácsony előtti kiskereskedelmi eladások. A kiskereskedelmi vállalatokat tömörítő HDE szervezet az eddigi adatok alapján lehetségesnek tartja, hogy a forgalom a korábban prognosztizált 24 helyett 25 milliárd márka lesz. A Karstadt Quelle AG, Európa legnagyobb áruházlánca a tavalyi karácsonyi időszakét 3 százalékkal meghaladó árbevételre számít, míg fő riválisa, a Kaufhof Warenhaus AG egyenesen rendkívülinek minősítette a szezont. A német kiskereskedelemben a karácsonyi értékesítés az egész évi árbevétel 20-50 százalékát teszi ki, szektortól függően.
Hans Eichel pénzügyminiszter az ARD televíziónak adott nyilatkozatában összességében kedvezőnek ítélte az idei költségvetési teljesítményt. Hangsúlyozta, hogy bár a bruttó hazai termék növekedése a büdzsé összeállításakor alapul vett 2,75 százalék helyett várhatóan csak 0,75 százalékos lesz, a deficit nem haladja meg az előirányzott 22,3 milliárd eurót.
P. Z.
