Brüsszeli tudósítónktól:
Az EU pénteken és szombaton tartott csúcstalálkozóján hosszú kötélhúzás után megállapodtak arról, hogy a volt francia köztársasági elnök, Valéry Giscard d'Estaing vezeti az EU jövőjével, működésének bővítés utáni reformjával foglalkozó, március elsejével összeülő konventet. A testület olyan kérdésekről tárgyal, mint a brüsszeli bizottság és az Európai Parlament (EP) hatalmának növelése, valamint a többségi szavazás kiterjesztése az egyhangú döntéshozatal rovására. A konvent a bizottság, az EP, a nemzeti kormányok és parlamentek képviselőiből áll össze, de a javaslatok kidolgozásakor számítanak nem kormányzati szervezetek véleményére is. A vitában a tagjelölt országok küldöttei is részt vehetnek, bár nem teljes joggal, vagyis nem vétózhatják meg a tagállamok konszenzusos javaslatait. A konvent 2003 tavaszára fejezi be működését, azt követően kezdődik az új kormányközi konferencia, amelyen döntésekké formálják a javaslatokat.
A csúcs zárónyilatkozata megerősítette az EU brüsszeli bizottságának bővítési stratégiáját. Megállapítása szerint ha a tárgyalások és a reformok a jelenlegi ütemben haladnak, akkor 2002 végére lezárulhatnak a csatlakozási tárgyalások.
Ez azt jelenti, hogy az érintett országok - köztük Magyarország - 2004. január 1-től az EU tagjai lehetnek. Figyelemre méltó azonban, hogy a nyilatkozat tervezete még tíz ország 2004-es csatlakozását említette, ám ezt Gerhardt Schröder német kancellár nem fogadta el, s így a végleges szöveg már csak annyit tartalmaz, hogy az 1999-es „berlini megállapodás megalapozta a bővítést lehetővé tevő anyagi kereteket”. Brüsszeli megfigyelők szerint ez a 10 tagjelölt egyidejű csatlakozását jelentő „big bang” elképzelés gyengülésére utal. A dokumentum célul tűzi ki, hogy Bulgáriával és Romániával jövőre az összes jogfejezetet megnyissák.
A magyar kormányfő úgy nyilatkozott, hogy az anyagi kérdések napirendre kerülésével a csatlakozási tárgyalások most új szakaszba jutnak. Orbán Viktor szerint a mezőgazdasági és regionális támogatásokról lefolytatandó tárgyalásokhoz képest az eddigi menet sétagalopp volt. A kormány elszántan fogja érvényesíteni a magyar érdekeket - szögezte le Orbán. A miniszterelnök hatpárti egyeztetést javasol, hogy a választási kampányban ne kapjon helyet az EU-tagságra való előkészület, a csatlakozási tárgyalások témája.
Az EU-vezetők reményüket fejezték ki, hogy jövőre folyamatos lesz a gazdasági fellendülés. Megítélésük szerint a több országban bevezetendő adócsökkentés, a jövedelmek növekedése és az infláció mérséklődése jót tesz a konjunktúra erősödésének. A csúcstalálkozón nem sikerült megállapodni arról, hol legyenek egyes új EU-intézmények székhelyei. Az élelmiszer-egészségügyi hivatalért például Parma és Helsinki küzd, így a hatóság most ideiglenes jelleggel Brüsszelben kezdi meg működését, míg a tengerhajózás biztonságáért felelős hivatal ügyében patthelyzet alakult ki Franciaország és Portugália között. A tervektől eltérően a csúcsértekezlet nem nyilváníthatta bevethetőnek az EU közös hadseregét. A NATO-eszközök igénybevételére Törökországgal kidolgozott kompromisszumra egyelőre Athén nem bólintott rá, ennek hiányában viszont Hollandia csak annak rögzítéséhez járult hozzá, hogy az EU készen áll egyes válságkezelő feladatok elvégzésére.
Gordon Tamás
