Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a múlt hónapban már jelezte, hogy kész a líra tavaszi leértékelése nyomán kialakult pénzügyi válság után jóváhagyott 19 milliárd dolláron felül - amelyből 3 milliárd dollárt a múlt héten utaltak át - egy 10 milliárd dolláros hároméves extra hitelprogrammal segíteni Törökországot, mert annak jövő évi költségvetésében az USA elleni terrortámadás hatásaként váratlan hiány keletkezett. Most a hitelfolyósítás feltételeinek tisztázása céljából megérkezett az IMF küldöttsége Ankarába, ahol tíznapos tartózkodásuk alatt a gazdasági reformok terén elért előrehaladást, így különösen a privatizációt és a bankrendszer átalakítását tekintik át a török kormánnyal. (A Világbank küldöttségét is napokon belül Ankarába várják.) Ha Törökország hozzájut az összeghez, az az IMF eddigi legnagyobb hitelnyújtását jelenti egy országnak.
Az 1945 óta legmélyebb recesszióban lévő gazdaság talpra állítása érdekében a kormány azt tervezi, hogy törvénnyel akadályozza meg a súlyos helyzetben lévő feldolgozóiparban további munkahelyek felszámolását. Emellett a kormány kötelezettséget vállalna arra, hogy az e célra kijelölt állami bank növeli a kis- és közepes vállalatoknak nyújtott hiteleket, a nagyvállalati szektorban pedig a korábban folyósított hitelek feltételeit enyhítenék. A bajba jutott cégeknek viszont nem nyújtanak adókedvezményt a jövő évi költségvetésben, és nem csökkentik a munkáltatók által a munkanélküliségi alapba fizetett hozzájárulás mértékét.
A jegybank szerint csak akkor valósulhat meg a jövő év végére az infláció tervezett 35 százalékra való leszorítása, ha a líra árfolyama erősödik, amihez elengedhetetlenül szükséges a külföldi tőke bevonása. Októberben a 12 havi infláció 66,5 százalékos volt, így egyelőre az is kérdéses, hogy tartható-e a decemberi 60 százalékos célkitűzés - írja a Reuters.
A harmadik negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) éves összevetésben 7,1 százalékkal, a bruttó nemzeti termék (GNP) 8,5 százalékkal zsugorodott. Az első kilenc hónapban a tavalyi azonos időszakhoz képest a visszaesés 6,4, illetve 8,3 százalék volt. A kormány a teljes évre a GNP 8,5 százalékos visszaesését valószínűsíti.
B. P. A.
