Az Enronról van szó, amely nem nyugodott bele a fizetésképtelenségbe: a cég vezetői beperelték a Dynegy Inc.-t miután az elállt felvásárlási szándékától.
Az Enron vezetői tehát a hibát nem magukban keresik, hanem az egykor „fehér lovagon” érkező, megmentőnek tekintett Dynegy Inc.-ben, amely az utolsó pillanatban elállt felvásárlási szándékától, s így – az Enron vezetői szerint – a legnagyobb amerikai cég csődjét idézte elő. Az Enron ezért most 10 milliárd dollárra beperelte a Dynegy-t. A Bloomberg szakértői ezt az összeget túlzottnak tartják, de természetesen az ügyben a bíróságnak kell majd valószínűleg a végső szót kimondania.
A hírek szerint az Enron adósságai megközelítik a 17 milliárd dollárt (egészen pontosan 16,8 milliárdról van szó). Az amerikai jogszabályok szerint az Enron által most kért csődvédelem (Chapter 11) lehetővé teszi, hogy a cég tovább működhessen, de eközben a hitelezőivel közösen egy reorganizációs tervet kell kidolgoznia a társaságnak.
Az Enron által indított perben az energiakereskedő azzal vádolja a Dynegy-t, egyik legfőbb riválisát, hogy az szándékosan okozott kárt a fúzió felmondásával. (A fúzió értékét különböző források 9 és 25 milliárd dollárra becsülik.) A számok különbözőségét az magyarázza, hogy az Enron értéke folyamatosan csökken egy éve: a tavalyi 80 milliárd dollárról múlt péntekre 220 millióra zuhant a tőzsdén forgó papírok összértéke. A részvényárfolyam időközben ugyanis 90,56 dollárról 26 centre zsugorodott.
Ugyanakkor a Dynegy azért állt el múlt szerdán a felvásárlási ajánlattól, mert őket az Enron állítólag nem tájékoztatta egy 690 millió dolláros kötelezettségről. Az Enron szerint ez csak ürügy volt, és elsősorban arra volt jó, hogy a Dynegy nehéz helyzetbe hozza riválisát.
Az Enron által indított per egyik legértékesebb részlete egy észak-amerikai csővezetékre vonatkozik, amelyet a Dynegy vezetői szerint a Dynegy már megszerzett a most csődöt kért társaságtól. A Dynegy ugyanis saját kisebbségi tulajdonosától, a ChevronTexacótól kapott 1,5 milliárd dollárt arra, hogy megvásárolja a vezetéket. November 9-én, amikor a Dynegy-Enron fúziót bejelentették, ezt a pénzt be is fektette az Enronba, illetve a vezetékbe a Dynegy, amely szerint immár az övé a vezeték. A mostani perben ezt is vitatja az Enron.
Az Enron eredetileg 21 ezer főt foglalkoztatott, 100 milliárd dollár feletti forgalmat bonyolított és tavaly egymilliárd dolláros profitot ért el. Most valószínűleg igen jelentős elbocsátások várhatók a cégnél, amelynek vezetői már tárgyalnak a hitelezőkkel, bankokkal a reorganizáció lehetőségeiről. Az Enron csődjét megfigyelők szerint azonban nemcsak a Dynegy állítólagos rosszindulata váltotta ki. Az Enron ugyanis október közepén hozta nyilvánosságra, hogy a harmadik negyedévben veszteséges lesz, és egymilliárd dollárral csökkenti a részvénytőkét, bizonyos „mérlegen kívüli ügyletek” miatt. A CNBC szakértője egy hétvégi televíziós adásban nem véletlenül idézte fel: egykor az Enront az egyik leginnovatívabb vállalatnak választották meg az USA-ban. Azóta azonban a szakértő szerint kiderült: az innováció nem a kereskedelmen, hanem a könyvelésben valósult meg...
Egyébként nem csak az Enron perel, hanem a csődbe ment társaság is számos jogi eljárással kénytelen szembenézni: kéttucatnyi pert indítottak ugyanis a részvényesek a társaság ellen, miután az Enront csalással vádolják, miután nem megfelelően értékelte üzleteit, és eltitkolta a pénzügyi részleteket. Az Enront mindezen túl az amerikai tőzsdefelügyelet, a SEC vizsgálata fenyegeti – a mérlegen kívüli ügyletek miatt, továbbá az amerikai kongresszus is két vizsgálóbizottság felállítását tervezi az ügyben.
Szegő Miklós Iván