Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól:
A legutóbbi csatlakozási tárgyalási fordulón Magyarország 23 lezárt fejezettel beérte Ciprust, de ez csak átmeneti helyzet, mert Ciprus a december 11-i külügyminiszteri fordulón várhatóan lezárja a bel- és igazságügyi együttműködés fejezetet. Litvánia a személyek szabad áramlásával, a versenyjoggal és a vámunióval, Lettország pedig a környezetvédelem, a versenyjog és a pénzügyi ellenőrzés ideiglenes lezárásával 21-re növelte az ideiglenesen félretehető fejezeteket. Észtország, amely a tárgyalásokat egy esztendővel korábban kezdte el, 20 lezárt fejezetnél tart. Málta a szociálpolitika kipipálásával 19-et zárt le, hasonlóan Lengyelországhoz, amely a társasági jogot tudta le. Csehország az adópolitika fejezetben elfogadta Brüsszel ajánlatát, hogy csak 2007-től hozza a cigaretta jövedéki adóját az EU szintjére. Prága a decemberi miniszteri találkozón további 3-4 fejezetet zárhat le. Bulgária a szolgáltatások szabad áramlásával 13-at zárt le, míg Románia a társasági jog sikeres tárgyalása után a sereghajtó, kilenc lezárt fejezettel.
Brüsszelben a tárgyalások folyamatát követve felmerül a kérdés, lelassult-e a bővítés, van-e jel arra, hogy a tagállamok szándékosan fékezik, visszahúzzák az előreszaladtakat, például Magyarországot, és ezért a felzárkózás nem abszolút, csupán relatív értékű. A helsinki csúcson elhatározott differenciálás azt jelentette, hogy a második csoport felkészültebb országa utolérheti az első csoportbéli, felkészülésében „megtorpant" tagjelöltet. Mivel előfordult - éppen Magyarország esetében -, hogy nem volt miről tárgyalni, mert a tizenötök képtelenek voltak közös álláspontra jutni, a forduló kihasználatlanul maradt, vagyis ezzel adatott meg a felzárkózás lehetősége másoknak.
A még hátralévő fejezetek többsége fölvethet olyan problémákat, amelyek megoldásában a tagállamok könnyűszerrel elbújhatnak szakmai kifogások mögé vagy - mint a tokaji márkanév vagy az osztrák ökopontok esetében - a tárgyalásokkal nem föltétlenül közvetlen összefüggésben lévő saját „sérelmeket" kívánnak rendezni. A szándékos halogatás hatása csak hosszabb időtávon érzékelhető: várhatón csak a jövő év első két-három hónapjában derül ki, halogató stratégiára állt-e át az EU.
Gordon Tamás
