Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól:
Hubert Védrine francia külügyminiszter az EU külügyminiszteri értekezletén kijelentette: kevéssé valószínű, hogy a bizottsági országjelentésekkel egy időben nyilvánosságra hozott stratégiai tanulmány valóban objektív szempontok alapján feltételezi, hogy tíz tagjelölt képes lesz jövő év végén lezárni a csatlakozási tárgyalásokat. Ha viszont valóban a politikai szempontok is érvényesültek - érvelt Védrine -, akkor érdemes fontolóra venni további két jelölt, Bulgária és Románia felvételét is, mert kizárásuk több veszélyt rejt magában, mint előnyt. A francia külügyminiszter csak azt mondta ki, amit a kulisszák mögött régóta suttognak: Günter Verheugen bővítési biztos - erősen a német kormány befolyása alatt - Lengyelország első körös csatlakozásának esélyét akarja növelni azzal, hogy a kevésbé felkészült jelöltek előtt is nyitva tartja a 2004-es felvétel lehetőségét.
Verheugen szóvivője visszautasította lapunk feltételezését, hogy egyfajta bizalmi válság alakul ki, ha egy tagállam - ez esetben Franciaország - megkérdőjelezi a jelöltek objektív kritériumok alapján történt értékelését. Jean-Christopher Filori szerint ha a tagállamok úgy gondolják: eltekintenek a tagság koppenhágai feltételeitől, hogy a két balkáni ország is felvehető legyen, akkor „értesíteniük kell a bizottságot a megváltozott körülményekről”.
Aligha merész a feltételezés, hogy a göteborgi csúcson tett ígéretet - a tárgyalások 2002-es befejezése a legfelkészültebbekkel, illetve tagként való részvételük az Európai Parlament 2004-es választásán - a gazdasági visszaesés mai ismeretében már nem biztos, hogy megtennék. Az előző, svéd EU elnökség idején Magyarország nyolc fejezetet zárt le, a mostani belga alatt viszont még egyet sem. Most például Olaszország akadályozza, hogy Magyarországgal megtárgyalják a mezőgazdasági fejezet erre a félévre tervezett két alfejezetét. Addig nem adják áldásukat az állat- és növényegészségügy közös álláspontjához, amíg Magyarország nem tekint el egy 1993-as megállapodástól, amikor a tokaji-tocai márkanév további 13 évre szóló használatát engedélyezték - 1994-től kezdve - Franciaországnak és Olaszországnak. (Olaszországban Tocai néven termelnek és forgalmaznak fehérbort; ez ugyan nem téveszthető össze a magyar tokajival, lévén könnyű, száraz fajta, de évtizedekig tartott a vita a név eredetéről és használatának jogáról. - a szerk.) Finnország brüsszeli EU képviseletének vezetője szerint a tárgyalások lezárása nagy valószínűséggel áthúzódik majd 2003-ra, főként a német és a francia választások miatt. Ő ugyan ettől nem látja veszélyben a 2004-es csatlakozást, ám azt sem titkolja, hogy ennek negatív üzenete volna a tagországok parlamentjei számára: ha semmi sem tabu, akkor a ratifikációs eljárással sem kell sietni.
Gordon Tamás
