Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól:
Az EU brüsszeli bizottságának a jövő évi helyzet várható alakulásáról tegnap kiadott jelentése a tagállamok és a tagjelöltek esetében egyaránt 2003-ra ígéri a jelenlegi gazdasági visszaesésből való kilábalást, hozzátéve, hogy az utóbbiak teljesítménye kisebb mértékben romlik. Brüsszel szerint egy-két negyedév negatív adatai miatt még nem várható recesszió. Magyarország eddig meglepően ellenállónak bizonyult a világgazdaság visszaesésével szemben - szögezi le a jelentés -, bár a legutóbbi adatok már mérsékelt csökkenésre utalnak.
Az év első felében a GDP még 4,2 százalékkal növekedett, az export és az import 15 százalékkal bővült. Mindazonáltal nyár óta visszaesés figyelhető meg az ipari termelésben és a kereskedelemben egyaránt. Tekintettel a magyar gazdaság nyitottságára, továbbá nagyfokú kereskedelmi integrálódására az EU-ba, várható, hogy a világgazdaság lefékeződése némi késéssel érezhető lesz Magyarországon is. A megrázkódtatást azonban részben tompíthatják az infrastrukturális beruházások, a hazai kereslet élénkítése, a bérek és a nyugdíjak emelése. A jelentés szerint a Széchenyi terv késedelmes kezdete a magyarázat arra, miért csak jövőre, illetve 2003-ra lesz érezhető jelentős javulás. Az idei évre 3,8, jövőre 3,2 százalékos GDP-növekedés után 2003-ra 4,6 százalékot jósol a bizottság. Brüsszel reálisnak tartja az idei 7,3 százalékos és a jövő évi 6 százalékos inflációs előrejelzést, ugyanakkor figyelmeztet: bár várható a további csökkenés, nehéz lesz a tartósan 3,5 százalék alatti mutató elérése. A jelentés viszonylag stabilnak véli a foglalkoztatottság helyzetét, nem várja a munkanélküliség romlását, igaz, javulását sem. Megjegyzi viszont, hogy a munkanélkülieknek csaknem a fele (44,2 százalék) régóta állástalan, és őket nem számíthatják a munkapiac aktív tartaléka közé.
A tagjelöltek kedvezőbb gazdasági helyzetét tovább javítja, hogy viszonylag magas marad a térségbe irányuló külföldi működőtőke, kivétel az a néhány ország, ahol még adósak fontos strukturális reformokkal (például Románia). Aggodalomra ad okot a magas munkanélküliség Bulgáriában, Szlovákiában és Lengyelországban. A költségvetési deficit növekedése figyelhető meg csaknem az egész térségben - ami részben azzal magyarázható, hogy több országban is választások lesznek -, ennek ellenére bizottsági szakértők szerint a tagjelölteknek elsősorban a tagság feltételeire kell koncentrálniuk és egyelőre elég kisebb figyelmet szentelni a monetáris unió maastrichti kritériumainak, amelyek szerint a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát.
A világszerte tapasztalt gazdasági visszaesés nem hagyta érintetlenül az Európai Uniót. A helyzetet tovább rontotta, hogy az amerikai terrortámadások nyomán több szektort is csapás ért. A fogyasztói és befektetői bizalom rohamosan zuhant. A tagállamok átlagos gazdasági növekedése idén 1,7, jövőre 1,4 százalékos lesz, és csak 2003-ra várható javulás (2,9 százalék). Németország (0,7) és Finnország (0,5) nyújtja a leggyengébb teljesítményt, Námetország még jövőre is csaknem stagnál (0,7), de 2003-ban kiemelkedik a 2,9 százalékkal.
1997 óta először növekszik a munkanélküliség: jövőre 8,6 százalék lesz az EU-átlag, szemben a jelenlegi 8,3-del. Pozitív hír viszont, hogy az infláció további mérséklődésével lehet számolni, az idei 3,4 százalékos csúcsról jövőre 2 százalék alá esik a ráta.
Gordon Tamás
