Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól:
Amióta az EU brüsszeli bizottsága elkészíti a csatlakozni készülőkről szóló éves országjelentéseket, a múlt évben regisztrálták a legnagyobb gazdasági növekedést az érintett országokban; ez tükröződik a tagságra való felkészülés értékelésében is. A növekedés átlag 5 százalék volt, szemben az 1999-ben regisztrált nulla százalékkal. Csupán Lengyelországban és Szlovéniában lassult az ütem, ezekben az országokban 4, illetve 4,6 százalékot mutattak ki. A tíz közép-, illetve kelet-európai tagjelölt átlagos inflációja - főként a magas olajár miatt - 15 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 10 százalékkal. Ez aggodalomra ad okot, ha a monetáris politika nem képes az infláció megfékezésére. Ezzel az eszközzel a jelentés szerint csupán két jelölt, Magyarország és Lengyelország élt megfelelően, feltűnő ugyanakkor, hogy Szlovénia erőfeszítései nem jártak eredménnyel.
Románia és Törökország képtelen volt mérsékelni a pénzromlást, míg a szlovák inflációt részben a régóta esedékes hatósági áremelések okozták.
A foglalkoztatottság területén csak Magyarország és Szlovénia emelkedik ki, ahol csökkent a munkanélküliség. A feldolgozóipar privatizációja lényegében a legtöbb országban befejeződött, Románia és - kisebb mértékben - Bulgária kivételével. Észtországban, Magyarországon, Lettországban és Csehországban lezárult a bankprivatizáció, Szlovéniában azonban jelentős az elmaradás.
A jelentés szerint csupán Málta és Ciprus sorolható azon működő piacgazdaságok közé, amelyek képesek megbirkózni az EU versenykihívásaival - ami a tagság egyik legfontosabb gazdasági feltétele. Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország és a három balti állam működő piacgazdaságok, és bár sok a különbség közöttük, rövid időn belül mindegyik képes lesz állni a piac nyomását. Bulgária közel áll a piacgazdaság megteremtéséhez, és ha folytatja a gazdasági reformokat, középtávon képes lesz felvenni a versenyt az EU-val. Románia még nem tesz eleget a feltételeknek, de most első ízben határozottan ebbe az irányba mozdult el.
A jelentésből megállapítható, hogy Brüsszel szándékosan nem tesz különbséget a nyolc közép- és kelet-európai tagjelölt között, vagyis nyitva hagyja egyidejű csatlakozásuk lehetőségét. Erre utal az is, hogy kigazdálkodhatónak tartja a tíz országot magában foglaló bővítés anyagi terheit a jelenlegi - 2006 végéig érvényes - költségvetési irányelvek alapján.
Lengyelországban gondot okoz a meglódult munkanélküliség és a költségvetés növekvő hiánya. Javítani kell a csődtörvényt és gyorsítani a privatizációt. Továbbra is hiányzik a világos agrárreform-stratégia. Csehországban késik az acélipari szerkezetváltás és az elkészült reformterv nem alkalmas a külföldi befektetések ösztönzésére.
A bizottság sokallja, hogy 10 ezer munkahelyet kívánnak megőrizni az ágazatban - legfeljebb 4 ezret tart reálisnak. Szlovákiában a jelentés a meglódult költségvetési deficitet tartja veszélyesnek, emellett bírálja a munkanélküliség növekedését; ez utóbbin segíthetne, ha megkönnyítenék a kis- és középvállalatok hitelhez jutását. A tagjelölt országok zömében továbbra is tenyészik a korrupció, aminek egyrészt a közalkalmazottak alacsony jövedelme, másrészt a gazdaság kiterjedt bürokratikus ellenőrzése az oka.
Gordon Tamás
