A globális gazdasági lassulás közepette és az EU-tagság közeledtével járó fiskális kihívások miatt a vezető közép-európai országoknak nem szabad túl nagy összegeket fordítaniuk gazdaságélénkítésre – jelentette ki Roger Nord, az IMF regionális képviselője. A Reutersnak Budapesten adott interjújában úgy vélekedett, hogy Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban túlságosan magas a költségvetési hiány. A magyar államháztartás hiányát a GDP 3,5 százalékára lőtték be, de a konszolidált államháztartási hiány ennél 1 vagy 2 százalékponttal magasabb lesz a kvázi fiskális tételek miatt – jelentette ki Nord. Az IMF illetékese szerint a napokban bejelentett 200 milliárd forintos gazdaságélénkítési csomag veszélyezteti a Magyar Nemzeti Bank jövő évi 3,5–5,5 százalékos inflációs célkitűzésének teljesítését is.
Nord ugyanakkor a költségvetés áttekinthetőségét növelő helyes lépésnek nevezte, hogy a Pénzügyminisztérium már dolgozik egy előterjesztésen, amely szerint a jövőben az ÁPV Rt. és az MFB is a központi költségvetés részévé válna. (A PM a múlt héten közölte, hogy jövőre negyedévenként közzéteszi az EU elvárásainak megfelelő államháztartási mérleget is, ami már tartalmazza a két szervezet bevételeit és kiadásait.) A Reuters emlékeztet a pénzügyminiszteri posztot jegybankelnökségre cserélő Járai Zsigmondra, aki szerint az eltérő szemléletű államháztartási mérlegek közötti különbség folyamatosan csökken, és az EU-tagság idején már nem lehet kvázi fiskális eszközökkel manőverezni.
Nord az interjúban elismerte, hogy miután az EU-országok gazdaságának lassulása elérte a térséget, bizonyos kiadásnövelés megengedett a negatív hatások enyhítése céljából, de hangsúlyozta: különbséget kell tenni a ciklikus fiskális lépések és a középtávú fiskális politika között. Utóbbi fontosságát kiemelendő Nord arra hívta fel a figyelmet, hogy az érintett országokban a népesség elöregedése kedvezőtlenül hat a költségvetésre, miközben hátravannak bizonyos nagy kiadásokkal járó reformok – többek közt az egészségügyé –, és az EU-csatlakozást megelőzően a kormányokra nyomás fog nehezedni, hogy csökkentsék a jövedelemadókat, az áfát és a társadalombiztosítási hozzájárulásokat. Nord szerint minderre tekintettel a kormányoknak főképp az állandó, nem meghatározott időszakra szóló kiadást jelentő kötelezettségvállalásokat kell alacsonyan tartaniuk.
Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank elnöke ugyancsak aggályainak adott hangot a tagjelölt országok fiskális teljesítményével kapcsolatban. Egy athéni konferencián elmondta: az általános költségvetési helyzet a többségnél kielégítő, az utóbbi időben azonban egyes országok letértek az egészséges fiskális politika útjáról. Duisenberg nem nevezte meg, mely országokra gondol. Szintén általánosságban fejtegette, hogy az utóbbi évek jelentős előrehaladása után további szerkezeti reformokra is szükség van ahhoz, hogy ezek az országok teljesen piaci gazdaságokká váljanak.
(NAPI)
Máté Dániel
Papp Zoltán