BUX 129728.50 -0,69 %
OTP 39800 -0,25 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Monetáris enyhítést sürgetnek az eurózóna pénzügyminiszterei

A romló növekedési kilátások, valamint a fiskális és a monetáris politika lehetőségei voltak a fő témák az Európai Unió pénzügyminisztereinek, az Európai Központi Bank (ECB) vezetőinek és a brüsszeli bizottság illetékeseinek luxembourgi találkozóján. A miniszterek a szűkös költségvetési forrásokra hivatkozva kamatcsökkentést sürgettek, amit az ECB-tisztviselők fenntartásokkal fogadtak.

2001. október 16. kedd, 23:59

Az Európai Unió legfelső pénzügyi vezetői tanácskoztak tegnap Luxembourgban a borús kilátások idején követendő lépésekről; a találkozót megelőzte az Eurogroup szűkebb körű megbeszélése, amelyet csak az euróövezet miniszterei folytattak a jegybanki vezetőkkel és a brüsszeli illetékesekkel. A résztvevők a Reuters és a Dow Jones tudósítása szerint egyetértettek abban, hogy a szeptember 11-ei merényletek miatt a gazdasági fellendülés a vártnál később jön el, recesszióra azonban nem kell számítani.

Pedro Solbes, a bizottság monetáris ügyekért felelős tagja úgy vélekedett, hogy az eurózóna bruttó hazai terméke (GDP) idén és jövőre egyaránt csupán 1,5 százalék körüli ütemben bővül. Solbes egyszersmind figyelmeztetett arra, hogy egyes kormányok túlságosan derűlátó GDP-prognózisokat vesznek alapul a jövő évi költségvetés kidolgozásakor.
Didier Reynders belga pénzügyminiszter - a miniszteri tanács és az Eurogroup soros elnöke - rámutatott, hogy az USA a költségvetési szufficit segítségével engedhet meg magának jelentős fiskális ösztönző intézkedéseket. Ez is azt mutatja szerinte, mennyire fontos, hogy az eurózóna országai tartsák magukat a stabilitási paktumhoz, amely a költségvetések kiegyensúlyozását, majd többletét irányozza elő. Reynders hangsúlyozta: a gazdaságélénkítést illetően jelenleg monetáris oldalon nagyobb a mozgástér, mint fiskális oldalon, tekintettel a mérséklődő inflációra. Sajtótájékoztatóján közölte, hogy Christian Noyer, az ECB alelnöke osztotta ezt az álláspontot, s így heteken belül kamatcsökkentés várható.
Noyer nem állt a sajtó képviselői elé, ám az ECB kormányzótanácsának két másik tagja, Ottmar Issing vezető közgazdász és Ernst Welteke Bundesbank-elnök visszafogottan nyilatkozott a kamatcsökkentés ügyében. Mindketten óvtak attól, hogy a monetáris politika alapos mérlegelés nélkül túlreagálja a helyzetet. Welteke szerint a jelenlegi reálkamat nagyon alacsony, s nem gátolja a gazdasági növekedést. Issing azt emelte ki, hogy az euróövezet inflációja idén aligha csökken az ECB által küszöbértékként megszabott 2 százalék alá. A bank a múlt héten nem nyúlt a kamatokhoz (NAPI Gazdaság, 2001. október 12., 1. oldal), amivel kapcsolatban nevük elhallgatását kérő források elmondták: az ECB tisztviselői azzal indokolták a döntést, hogy a globális gazdasági helyzet esetleges további romlására gondolva nem akarták összes monetáris muníciójukat ellőni.
Az EU-pénzügyminiszterek és a brüsszeli tisztviselők tárgyalásain szó esett a légitársaságok állami támogatásáról is; a politikusok többsége a nem piaci jellegű intézkedések minimalizálását támogatta. Ennek jegyében csak egy hónappal hosszabbították meg azt a szeptember 22-ei határozatot, amely szerint az EU-kormányok garanciát vállalnak a terrorcselekmények által okozott károk biztosításaira.
P. Z.

Papp Zoltán
Papp Zoltán

Ez is érdekelhet