Az USA tegnap megindította a támadást az afganisztáni célpontok ellen, válaszul a szeptember 11-i terrortámadásokra. A bombázásokban a brit hadsereg egységei is részt vettek. George W. Bush a támadás megkezdése után nem sokkal televíziós beszédében hangsúlyozta: az USA nem az afgán nép, hanem a terroristák, illetve a hátterükül szolgáló al-Kaida szervezet ellen harcol, gondosan kiválasztott katonai célpontokat és terroristakiképző táborokat támadnak. Az USA elnöke a CNN tudósításában közölte: a már részt vevő Nagy-Britannia mellett Ausztrália, Franciaország, Kanada, Németország is ígéretet tett arra, hogy csatlakozik a kibontakozó hadműveletekhez, több mint negyven ország légtérhasználattal vagy szárazföldi bázissal segíti azokat. Ebben a konfliktusban nincs semleges terep - szögezte le nyomatékosan Bush. Ugyanakkor a katonai csapásokkal párhuzamosan folytatják az afgán nép élelmiszer- és gyógyszersegélyezését.
Magyarország légterét eddig nem vették igénybe az Afganisztán elleni légi csapásban részt vevő repülőgépek - mondta Fodor Lajos vezérezredes, a honvédség vezérkari főnöke az MTI-nek tegnap este. A Magyar Honvédség nem változtatott a szeptember 11-i terrorcselekmények után életbe léptetett biztonsági intézkedéseken: az objektumokat fokozottan őrzik, a légierő készültségben van, a hadsereg vezetése kapcsolatban van NATO-szövetségeseivel.
Szombaton, egy nappal az USA lépése előtt még Washingtonban tanácskoztak a hét legfejlettebb ország (G-7) pénzügyminiszterei, illetve jegybankelnökei. A vezetők záróközleményükben hangsúlyozták: fokozni kívánják a fellépést a terrorszervezetek pénzügyi ellehetetlenítése érdekében. E célból szélesítik a pénzmosás visszaszorítására létrehozott Pénzügyi Akciócsoport (FATF) hatáskörét, hogy annak tevékenysége kiterjedhessen a terrorizmus finanszírozásával összefüggésbe hozható pénzmozgások vizsgálatára. Nem hivatalos információk szerint a hetek megállapodtak a pénzügyi hírszerzés terén folytatott együttműködés erősítéséről is.
A közlemény ugyanakkor kiemelte a résztvevők elkötelezettségét a növekedés erősítése és a pénzpiaci stabilitást célzó lépések végrehajtása iránt. (A megbeszélés egyes időszakaiban a G-7 illetékeseihez csatlakozott Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank elnöke, Didier Reynders belga pénzügyminiszter - a valutaunió pénzügyminiszteri csoportjának soros elnöke - és Alekszej Kudrin orosz pénzügyminiszter.)
Egyes elemzők várakozásaival ellentétben nem született döntés összehangolt gazdasági akciókról a világgazdasági növekedés érdekében. Paul O'Neill amerikai pénzügyminiszter ugyanakkor rámutatott: az USA a költségvetési többletnek köszönhetően jóval 100 milliárd dollár fölötti összeget szánhat akár extrakiadások, akár adócsökkentések formájában a károk enyhítésére és gazdaságélénkítésre, míg az euróövezetben nincs mód hasonlóra. O'Neill elmondta azt is, hogy a harmadik negyedévben az amerikai GDP szinte bizonyosan zsugorodott, de a visszaesés rövid életű lesz.
(NAPI)
