A Balkán újjáépítésére felajánlott nemzetközi támogatásnak két esztendő alatt alig több mint a felét, 1,25 milliárd eurót költötték el. Bodo Hombach, a megállapodás EU-koordinátora elsősorban a fogadó országokban uralkodó állapotokat tette felelőssé a projektek lassú beindításáért. A korrupció és a bürokrácia, mint mondta, késlelteti a segélyek és hitelek felhasználását, ami bizalmatlanságot szül. Első alkalommal rendezték meg Brüsszelben a délkelet-európai stabilitási megállapodás áttekintő konferenciáját az Európai Parlament (EP), az EBESZ és az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének részvételével. A szervezők azt remélik, hogy a parlament segítségével sikerül politikai mederbe terelni a folyamatot, és mivel ebben az ellenzék is részt vesz, nagyobb a legitimitása és szélesebb erőket mozgósíthatnak a cél érdekében.
Hombach elrettentő példaként említette a Duna megtisztítását, amit legkésőbb tavaly augusztusra ígértek, és szerinte aligha valószínű, hogy még az idén hajózhatóvá válna a folyó. Bár a jugoszláv hatóságokat is bírálják, tény, hogy maga a projekt kezelője, a Duna Bizottság sincs a helyzet magaslatán: már régen a számlájukon van a szükséges pénz, ám a kafkai állapotok akadályozzák a projekt elindítását, a közbeszerzési pályázat kiírását.
Jellemző a helyi viszonyokra - nyilatkozta lapunknak Bársony András, az ET Parlamenti Közgyűlésének képviselője -, hogy a balkáni országok zöme még nem írta alá az ET korrupcióellenes konvencióját. Viszonylag sikeresnek nevezhető a menekültek hazatelepítésére tett erőfeszítés. Az elmúlt kilenc hónap során 60 ezren tértek vissza Boszniába, Horvátországba és Jugoszláviába, viszont nincs pénzük otthonuk felépítésére, rendbehozatalára. Hombach felszólította az EU-országokat, szabadítsanak fel további anyagi eszközöket, és ne veszélyeztessék az eddigi eredményeket. A stabilitási megállapodás következő regionális konferenciáját október 25-én tartják Bukarestben, amelyre ismét várják a donorokat.
F. G. T.
