Törökország stratégiai fontosságú az Európai Unió és a NATO számára, s e stratégiai keretben a nyugati szövetségeseknek figyelembe kell venniük, hogy az ország mekkora többletköltségeket kénytelen viselni - nyilatkozta tegnap Kemal Dervis gazdasági miniszter. Mint köztudott, a NATO-tagok közül Törökországnak van a legnagyobb létszámú hadserege, ezenkívül az országban jelentős amerikai haderő állomásozik, és az ottani légitámaszpontok szóba jöhetnek egy Afganisztán vagy Irak elleni esetleges csapásnál. Ugyanakkor a konfliktus eszkalálódása visszavetheti a közel-keleti térségbe irányuló török exportot és az ország idegenforgalmát, a gazdasági helyzet romlása pedig a militáns iszlám csoportok erősödéséhez vezethet - írja a Reuters.
Az ankarai tőzsdeindex tegnap a napközi 10 százalékos esés után végül csak 2,1 százalékkal zárt alacsonyabban, ugyanakkor a kötvénypiacon az irányadó papír hozama 3 százalékponttal, 96,44 százalékra emelkedett, a líra pedig a pénteki 1 486 000 után új mélypontra, 1 549 000-re süllyedt a dollárhoz képest.
Elemzők szerint a jelenlegi helyzetben teljesen reménytelen minden kísérlet a befektetői bizalom helyreállítására, viszont a líra további romlása és az állam adósságszolgálati költségeinek emelkedése megtorpedózhatja az IMF és a Világbank 15,7 milliárd dolláros hiteltámogatásával beindított reformprogramot. A kormánynak még az idén 24 milliárd dollárnak megfelelő belföldi adósságot kellene törlesztenie, ezenkívül refinanszírozásra vár 2,2 milliárd dollárnyi küladósság is. Törökországnak jövőre csak az IMF-nek 5 milliárd dollárt kell törlesztenie, és mind ankarai kormányforrások, mind az IMF nem hivatalos nyilatkozataiból azt lehet valószínűsíteni, hogy Törökország halasztást fog kérni. A hitelmegállapodás alapján van lehetőség arra, hogy az IMF helyt adjon a kérésnek.
(NAPI)
Papp Zoltán