Az augusztusi 25 bázispontos csökkentés után az ECB kormányzó tanácsa megfelelőnek tartja a jelenlegi kamatszintet ahhoz, hogy középtávon lehetővé tegye az árstabilitás fenntartását - jelentette ki Duisenberg az EP gazdasági és monetáris bizottságában tartott meghallgatáson. Szerinte a jelenlegi és a várható inflációt figyelembe véve a monetáris politika semmiképp sem minősíthető restriktívnek, és az ECB épp az árstabilitás biztosításával járulhat hozzá leginkább a gazdasági növekedés fellendüléséhez. Hasonlóképpen nyilatkozott egy frankfurti sajtótájékoztatón Ernst Welteke, a kormányzó tanács tagja, a Bundesbank elnöke. A keddi amerikai terrortámadással kapcsolatban Duisenberg leszögezte, hogy a bank kész támogatni a pénzpiacok normális működését, ám utalt arra, hogy az események miatt az ECB egyelőre nem gondolkodik kamatmérséklésen - jelentette a Reuters. Álláspontja szerint még nem lehet felmérni, milyen hatásai lesznek középtávon az eseményeknek. Az ECB értékelni fogja a helyzetet, s ha szükségessé válik a monetáris politikai korrekció, megteszi a megfelelő lépéseket.
Az ECB politikájának szempontjait elemezve Duisenberg felhívta a figyelmet arra, hogy bár az M3 pénzkínálati mutató alakulása rosszabb az előirányzottnál - a bank 4 százalékos referenciaértékével szemben a május-júliusi periódusban az éves emelkedés 5,9 százalék volt -, a folyamatba nagyban belejátszik a rövid lejáratú értékpapír és betétállomány növekedése, ami nem gerjeszt inflációs nyomást. Duisenberg szerint a gazdaság lassulása, illetve a termelői és a fogyasztói árak alakulásáról szóló legújabb jelentések szintén arra utalnak, hogy az infláció nyári felszökése csak átmeneti jelenség volt. Mint mondta, „a nem túl távoli jövőben” az euróövezet inflációja 2 százalékra vagy akár e szint alá csökkenhet. Elemzők szerint a 2 százalék akár már a jövő év elején elérhető.
A fiskális politikával kapcsolatosan Duisenberg - régóta hangoztatott álláspontját ismételve - hangsúlyozta, hogy a kormányoknak nem szabad eltérniük a stabilitási paktumtól, amelynek értelmében 2003-ra a nemzeti költségvetések legalább nullszaldóssá teendők. A romló gazdasági feltételek közepette a fiskális lazítás vonzónak tűnhet, ám végül visszaütne, mivel aláásná az euró iránti bizalmat.
(NAPI)
Papp Zoltán