Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A dán kormány beterjesztette jövő évi költségvetés-tervezetét, amely az idei évre becsült 18 milliárd koronás többletnél 1 milliárd koronával magasabb - a bruttó hazai termék 1,3 százalékának megfelelő - szufficitet irányoz elő (1 dollár = 8,1301 korona). Bár a szociáldemokrata párti kormány a tervezett egészségügyi és oktatási kiadásokat 3,6 milliárd koronával megemelte, az összkiadások a GDP-hez képest alig 0,2 százalékkal nőnek. Ez visszafogottnak mondható annak fényében, hogy márciusban parlamenti választások lesznek. Az államháztartás tervezett többlete az idei évre várt 30,4 milliárd koronáról 35,7 milliárdra, azaz a GDP 2,2 százalékáról 2,5 százalékára nő.
Az összkiadás az idei 410,4 milliárdról 424,6 milliárd koronára, míg a bevételek 21 milliárddal, 443,8 milliárd koronára bővülhetnek. A kormány közölte, hogy az UMTS-koncesszióknak az év hátralévő részére előirányzott aukciójával kapcsolatos piaci bizonytalanságok miatt a 2002. évi büdzsében nem számoltak az ebből származó bevételekkel.
Bodil Andersen jegybanki kormányzó kijelentette, hogy a költségvetési többlet és az alacsony munkanélküliségi ráta következtében a dán gazdaság viszonylag jól reagált az exportkereslet csökkenésére. Hozzátette, hogy az 1982-ben bevezetett rögzített árfolyampolitika mindaddig fennmarad, amíg az ország nem csatlakozik az eurózónához; a koronát először a márkához kötötték, majd 1999 óta az euróhoz szabják az árfolyamot. A kormány közölte, hogy a jövő év második felében esedékes EU-elnöki tisztség ellátására összesen 363,5 millió korona kiadást terveznek. A jóváhagyott menetrend szerint a 12 tagjelölt állammal folytatott csatlakozási tárgyalásokat ebben az időszakban, a dán elnökség alatt zárják le.
G. S.
