Az ECB kormányzó tanácsának feladata nem a gazdasági növekedés ösztönzése, hanem a fizetőeszköz stabilitásának biztosítása - jelentette ki Welteke tegnap Frankfurtban egy bankkonferencián. A Bundesbank elnöke a Reuters beszámolója szerint hozzátette: az elemzők nyilvánvalóan túlbecsülik a gazdasági növekedés monetáris politikai eszközökkel történő finomhangolásának lehetőségét, ugyanakkor alábecsülik azt a késést, amellyel a monetáris és fiskális intézkedések kifejtik hatásukat.
Welteke szerint Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban és Japánban leghamarabb az év utolsó negyedében várható gazdasági fellendülés. Rámutatott azonban, hogy a valutaunióban az öt százalék körüli piaci kamatok mellett nem lehet restriktív monetáris politikáról beszélni. Szavainak az ad különös jelentőséget, hogy az ECB kormányzó tanácsa ma ül össze felülvizsgálni a kamatokat. Korábban az elemzők közt gyakorlatilag konszenzus volt, hogy a bank a lanyha gazdaság serkentése céljából 25 bázisponttal leszállítja a kamatokat - az irányadó kéthetes repokamat jelenleg 4,5 százalék -, Welteke megnyilatkozásai viszont többeket elbizonytalanítottak. Mindazonáltal az elemzőknek továbbra is nagyobb része vár kamatcsökkentést: a Bloomberg által megkérdezett 33 közgazdász közül 24-en számítanak erre.
A kamatcsökkentési várakozások gyengüléséhez az is hozzájárult, hogy az M3 pénzkínálati mutató éves növekedési üteme júliusban 6,4 százalékra gyorsult a júniusi 6,1 százalékról (NAPI Gazdaság, 2001. augusztus 29., 2. oldal). Az ECB a kamatdöntésekkor nagymértékben figyelembe veszi az M3 alakulását, és álláspontja szerint a 4,5 százalékos érték az, amely mellett nem kell inflációs veszélytől tartani. Welteke azonban tegnap megismételte az ECB véleményét, amely szerint az M3 növekedéséhez jelentősen hozzájárult, hogy a befektetők részvényekből rövid lejáratú - az M3-ban szereplő - értékpapírokba helyezték át pénzüket. Emellett az euróövezetben az utóbbi időszakban láthatóan enyhült az inflációs nyomás, és a regionális adatok a trend folytatódását vetítik előre; a fogyasztói árak 12 havi inflációja májusban 3,4, júniusban 3, júliusban pedig 2,8 százalék volt.
(NAPI)
