Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az izraeli pénzügyminisztérium a kabinet elé terjesztette a jövő évi költségvetés tervezetét, amely az ez évre várható 1 százalékos növekedést követően a bruttó hazai termék 4 százalékos bővülésére alapozta számításait. David Klein jegybanki kormányzó szerint az előirányzat túlzottan optimista; szerinte helyesebb lenne a büdzsét 2 százalékos GDP-növekedésre alapozni. Szilvan Salom pénzügyminiszter azonban azzal érvelt, hogy sem az amerikai gazdaság jövő évi 3 százalékos növekedése, sem a palesztin felkelés további eszkalációjának elmaradása nem tűnik megalapozatlan feltételezésnek, márpedig a költségvetés sarokszámainak kidolgozásakor ezekből indultak ki. Tavaly az izraeli gazdaság még 6,2 százalékkal bővült.
A költségvetési tervezet jövőre 11,9 milliárd sékel (1 dollár = 4,23 sékel), azaz a GDP 2,4 százalékának megfelelő hiányt irányoz elő, ami kevésbé ambíciózus, mint az előző kormány ugyanezen időszakra vonatkozó 1,5 százalékos célkitűzése, ám szorosabb, mint az ez évre becsült 2,5-2,75 százalékos deficit. Salom jelezte, hogy bár a koalíciós partnerek a tervezettnél nagyobb hiány beépítésére vonatkozóan nyomást gyakoroltak a tárcára, ennek sikerült ellenállni, sőt az államháztartás kiegyensúlyozása érdekében a deficitet 2003-ra 2 százalékra, 2004-ra 1,5 százalékra, 2005-re pedig a GDP 1 százalékára szeretné lefaragni. A jelenlegi kormány, akárcsak elődei, mind az állami, mind a magánszektor infrastruktúra-fejlesztési törekvéseit támogatni kívánja, azonban a közlekedési, víz- és csatornafejlesztési vagy energiaszolgáltatási projektek többsége legtöbbször elakad a bürokrácia útvesztőiben, így az ezekre szánt összegek egy része visszatérően kihasználatlan marad. A pénzügyminisztérium most azt javasolja, hogy a jövőben speciális tárcaközi bizottságok felállításával próbálják meg ezen fejlesztések ügyintézését felgyorsítani.
A pénzügyminisztérium csökkenteni kívánja a külföldieknek kiadott munkavállalási engedélyek számát, ezzel javulhat a belső foglalkoztatás. A kormány becslései szerint Izraelben az első negyedévben közel 200 ezer legális és illegális külföldi - elsősorban palesztin, valamint kelet-európai, délkelet-ázsiai és afrikai - munkavállaló dolgozott. Salom megerősítette, hogy nem lesz adóemelés; az egyes minisztériumokra lebontott költségvetési megszorítások a részletezett büdzsé októberben esedékes parlamenti előterjesztésekor válnak majd ismertté. Salom a jegybank vezetését ismételten a szerinte túlzottan magas, 6,3 százalékos diszkont kamatláb csökkentésére szólította fel, ennek elmaradása ugyanis veszélyeztetné a kitűzött növekedési előirányzat teljesítését. Bár az éves infláció üteme a tavalyi stagnálás után idén csak 2-2,5 százalék körül várható, elemzők szerint a növekvő pénzkínálat és a vártnál magasabb fogyasztói árindex következtében a további kamatcsökkentésre belátható időn belül kevés az esély.
G. S.
