Nincs francia-német megegyezés a stabilitási paktum módosításáról - közölte tegnap a párizsi pénzügyminisztérium szóvivője, megismételve mind az EU brüsszeli bizottsága, mind a berlini kormány már hétfőn közzétett cáfolatait. Pedro Solbes, az EU brüsszeli bizottságának gazdasági és monetáris ügyekért felelős tagja szóvivőjén keresztül úgy fogalmazott, hogy mindegyik tagállam elkötelezett a célkitűzés teljesítése mellett és fel sem merült a költségvetési lazítás lehetősége. Laurent Fabius francia és Hans Eichel német pénzügyminiszter az előzetes terveknek megfelelően augusztus 31-én Berlinben folytat tárgyalásokat, de ezek napirendjén egyáltalán nem szerepel a költségvetési kiadások növelése - hangoztatta a francia pénzügyminisztériumi szóvivő. Az eurózóna két legnagyobb gazdaságának pénzügyi vezetői mindazonáltal megvitatják a globális lassulásnak a nemzeti költségvetési célkitűzésekre gyakorolt negatív hatását és megerősítik a kiadások kordában tartására vonatkozó elkötelezettségüket.
A költségvetési lazítás francia cáfolatára azután került sor, hogy a Handelsblatt német gazdasági napilapban hétfőn olyan írás látott napvilágot, amely azt sugallta: Berlin és Párizs egyaránt elégedetlen az EU költségvetési hiány/GDP arányra vonatkozó célkitűzésével. Az eurózóna tagországainak a stabilitási paktum értelmében középtávon nullszaldós vagy szufficites költségvetést kell elérniük és semmiképpen sem léphetik túl az adott évre vállalt arányt - emlékeztet a Reuters, hozzátéve, hogy a térség legtöbb államához hasonlóan idén e két ország is csak nagy nehézségekkel tudja teljesíteni a célkitűzéseket, mivel a vártnál lassabb növekedés miatt a tervezettnél kisebbek lesznek az adóbevételek. Németország 1,5 százalékos arányt irányzott elő ez évre, de a Bundesbank múlt héten közzétett jelentése szerint ezt nem lesz képes elérni és az érték inkább a 2 százalékhoz lesz közelebb - emlékeztet a Bloomberg. A Handelsblatt szerint Eichel és Fabius a stabilitási paktumot új kritériumokkal kívánná megerősíteni, amelyek a deficit helyett a kiadási célkitűzéseket helyeznék előtérbe, külön kezelve a befektetéseket és a lakossági fogyasztást.
(NAPI)
