Az Egyesült Államok nem teljesen alaptalanul visszakozott a globális felmelegedést okozó gázkibocsátás visszafogását előirányzó kiotói jegyzőkönyv aláírásától - vélik a Wall Street Journal által idézett környezetvédelmi szakértők. Az egyetemi és akadémiai kutatók szerint a kiotói megállapodás előirányzatának teljesítéséért az USA-nak túl hirtelen és túl nagy árat kellene fizetnie. A múlt hónapban Bonnban kissé megengedőbbé átalakított előirányzatok szerint az aláíró országok vállalják, hogy az üvegházhatásért felelőssé tehető széndioxid- és metánkibocsátást legkésőbb 2008-2012-ig az 1990. évi szinthez képest 5,2 százalékkal csökkentik. A szakértők úgy vélik: az ipari technológia fejlesztésével a következő évtizedekben sikerül az emissziót a kívánatos szintre mérsékelni.
A 2008-2012 közötti határidőt azért vélik túl közelinek, mert az üvegházhatásban jelentős szerepet játszó széntüzelésű erőművek és a járművek többségét még amortizációjuk előtt kellene leselejtezni, ezzel pedig jelentős többletteher nehezedne a gazdaságra. Rámutatnak, hogy a kiotói jegyzőkönyv elvárásainak 50 százalékos teljesítéséhez legkésőbb 2012-ig az USA összes széntüzelésű erőművét be kellene zárni. Bizonyos számítások szerint az előírások maradéktalan teljesítése minden egyes amerikai polgárra 400 dolláros többletadó kivetését tenné indokolttá. Ezt más szakértők erősen túlzottnak ítélik: rámutatnak arra, hogy a bonni tanácskozáson elfogadott elvek alapján a jövőben a kötelezettségek fásítással való kiváltására, illetve a gázemissziós jogok országok közötti adásvételére is mód nyílik; e lehetőségek hatékony kihasználásával az USA háztartásonként 140 dolláros költséggel képes lenne megfelelni az elvárásoknak. Többen felhívják a figyelmet arra, hogy a szennyezőanyag-kibocsátás a következő időszakban várhatóan leginkább a fejlődő országokban fog növekedni, és amennyiben ezek felmentést kapnak a szigorítás alól, félő, hogy a legtöbb környezetszennyező iparág ezekbe az országokba települ át.
(NAPI)
