A Standard & Poor's (S&P) nemzetközi hitelminősítő intézet stabilról a felminősítést valószínűsítő pozitívra javította Lettország devizában kibocsátott, BBB besorolású hosszú lejáratú szuverén adósságainak kilátásait. Ezzel Lettország rövid időn belül a második balti állam, amelynek javult a hitelbesorolása, miután július végén a londoni Fitch Észtország hosszú lejáratú adósságának BBB plusz besorolását vette az esetleges felminősítést megelőző figyelőlistára.
Az amerikai hitelminősítő egyúttal stabil kilátásokkal megerősítette a lett latban kibocsátott hosszú lejáratú adósságokra vonatkozó A mínusz - a befektetési kategória középső harmadának legalsó szintjét jelentő - besorolást. Mivel az ország közép- vagy hosszú távon valószínűleg az eurózóna tagja lesz, a helyi valutában és a devizában fennálló adósság közötti besorolási különbség el fog tűnni - áll a közleményben. A felminősítés esélyét ugyanakkor a lett gazdaság külső sebezhetősége lerontja: a folyó fizetési mérleg hiánya az előrejelzések szerint az idén és jövőre is még mindig a GDP 6-7 százalékát érheti el.
Az indoklás szerint a devizaadósságok pozitív kilátása azt tükrözi, hogy az elmúlt évek rendkívül kedvezőtlen külső körülményeire Riga megfelelően reagált és a piacgazdaság megerősítésére irányuló reformok terén is számottevő előrehaladást ért el. Az államadósság jelenleg nem éri el a GDP 20 százalékát, és a balti ország már nettó külső hitelezővé vált. Az államháztartási hiány a prudens költségvetési politika további megszilárdításának köszönhetően a GDP 2 százaléka körül alakul majd, és ez elősegíti, hogy a latnak az SDR-hez rögzített árfolyama stabil maradjon. Az árfolyam rögzítése nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az éves infláció 1998 óta folyamatosan 10 százalék alatt maradt. A rigai statisztikai hivatal most közzétett adatai szerint júliusban a fogyasztói árak az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal csökkentek az előző hónapban kimutatott 0,6 százalékos emelkedés után, míg a 12 havi infláció a júniusival megegyezően 3,1 százalék maradt. A Reuters által megkérdezett elemzők a havi inflációra mínusz 0,5 és plusz 0,1 százalék közötti, a 12 havira pedig 3,1-3,7 százalékos értéket vártak, vagyis az áremelkedési ütem mindkét esetben az előrejelzések alsó értékét érte csak el.
Szintén most hozták nyilvánosságra, hogy az ipari termelés a májusi 5,8 százalékos bővülés után júniusban 5,8 százalékkal csökkent ugyan, ám az éves összevetés az előző havi 7,1 százalékos emelkedést követően még mindig 6,1 százalékos növekedést mutat.
(NAPI)
Bana Péter