Az Egyesült Államok kormánya kész pénzügyi támogatást nyújtani az őssejtkutatásokhoz, de kizárólag abban az esetben, ha az adott projekt a mostanáig nyert 60 őssejtsorra támaszkodik - ismertette döntését hivatalba lépése óta első televíziós beszédében Bush. Közölte továbbá: nem engedélyezik, hogy a megtermékenyítési klinikákon hibernált mintegy 100 ezer embrióból kivonják az őssejteket kutatási célokra. Az elnök ezzel köztes álláspontot foglalt el, hiszen míg a tudósok jelentős része az őssejtkutatások kiterjesztését pártolja, addig a konzervatív tábor - élén az amerikai katolikus egyházzal - teljes körű betiltásukat követeli. Bár Bush nem számszerűsítette, mekkora támogatás várható, szakemberek szerint a szövetségi forrásokkal a kutatások jelentősen felgyorsulhatnak - írta a Reuters.
Az őssejtek azzal a tulajdonsággal rendelkeznek, hogy képesek szinte bármilyen sejtté fejlődni, s így alkalmasak lehetnek arra, hogy a felnőtt szervezetbe bejuttatva beteg szöveteket vagy szerveket regeneráljanak. Az eljárás sok tudós szerint forradalmasítaná többek közt a fiatalkori cukorbetegség, az Alzheimer- és a Parkinson-kór gyógyítását, lehetővé tenné a szívrohamot vagy agyvérzést szenvedett emberek eredményes kezelését, valamint sérült szervek pótlását. Az őssejtek a felnőtt szervezetben éppúgy megtalálhatók, mint az embriókban, de az embrionálisak többféle sejtté tudnak alakulni, ezenkívül nincsenek olyan károsodásaik, amelyek a felnőtt szervezetben a mérgező anyagok, a sugárzás vagy a hibás DNS-replikáció hatására keletkezhetnek. Az ilyen őssejtekre azonban csak az embrió elpusztításával lehet szert tenni, ami az ellenzők szerint gyilkosság.
Az őssejtsorokat - az egy embrióból származó őssejt-kollekciókat - a mesterséges megtermékenyítési eljárás során megmaradó embriókból nyerik (a lombik-megtermékenyítés során ugyanis több embriót állítanak elő, mint amennyit aztán az anya méhébe ültetnek). A 60 őssejtsorra korlátozódó kutatások támogatását Bush azzal indokolta, hogy ezek esetében „az élet és halál kérdése már eldöntetett”, vagyis az embriók már elpusztultak. Több tudós szerint a 60 őssejtsor nem képez elég nagy genetikai állományt, a sikeres kutatásokhoz legalább 100-200 sorra lenne szükség; ráadásul a 60 sor egy része magántulajdonban van, ezért kérdés, hogy hozzáférhető lesz-e a kutatók számára. Több amerikai biotechnológiai vállalat elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy Bush nem engedélyezte a hibernált embriók őssejtjeinek kinyerését. Carl Feldbaum, az ágazat mintegy ezer cégét tömörítő szervezet elnöke azonban örömének adott hangot, mondván, pár hónapja gondolni sem mertek volna arra, hogy Bush beleegyezik bármiféle szövetségi támogatásba. Hozzátette: nehéz elképzelni, hogy a kormány ne oldja föl a 60 őssejtsorra vonatkozó korlátozást abban az esetben, ha a kutatások nyomán a klinikai alkalmazások eredményesnek bizonyulnak.
P. Z.
