Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kína bruttó hazai terméke az idei első félévben 7,9 százalékkal növekedett, ami közel négyszerese a világgazdaság átlagának. A pekingi statisztikai hivatal közleménye szerint Ázsia Japán után második legnagyobb gazdaságának jó esélye van arra, hogy a következő öt évben elérje vagy meghaladja a tervezett évi 7 százalékos növekedési ütemet, amihez az olimpia 0,3-0,4 százalékponttal járulhat hozzá. Becslések szerint a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való, jövő év elejére várható csatlakozás 1,0 százalékponttal lendíthet a GDP növekedésén.
A globális kereslet lefékeződése Kína gazdasági fejlődését kevésbé fogta vissza, mint a többi iparosodott ázsiai országét; ez részben a külkereskedelem GDP-hez viszonyított kisebb (23 százalékos) súlyának, részben a kivitelen belül a technológiai, elsősorban elektronikai termékek alacsonyabb arányának tudható be. Az export az első félévben az egy évvel korábbi 38,3 százalékos megugrást követően még mindig 11,0 százalékkal emelkedett, miközben az import 14 százalékkal bővült. A kínai gazdaság növekedéséhez döntő - 93 százalékos - mértékben a belső kereslet járult hozzá: a 1,3 milliárd fős kínai lakosság vásárlásai éves összevetésben 10,3 százalékkal, 1795 milliárd jüanra (1 dollár = 8,28 jüan) emelkedtek, miközben a fogyasztói árak szintje 1,1 százalékkal nőtt a Dow Jones jelentése szerint. A lakossági költekezést az állam a bérek, valamint a fizetett munkaszüneti napok számának emelésével az összesen mintegy 850 milliárd dollárt kitevő bankbetétek kemény megadóztatásával ösztönözte. A beruházások összértéke az első félévben 15,1 százalékkal, 1190 milliárd jüanra emelkedett; ezek zömét az államilag finanszírozott infrastruktúra-fejlesztésekre és az üzemek modernizálására fordították. A közvetlen külföldi befektetések 38 százalékkal, 33,4 milliárd dollárra nőttek. Az egy főre jutó GDP évi 850 dollár, ugyanez a mutató Dél-Koreában közel 9 ezer, Japánban pedig majdnem 25 ezer dollár.
G. S.
