Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól:
Ma hat tagjelölt ország esetében kerül sor főtárgyalói fordulóra Brüsszelben. Magyarországgal a csatlakozó államok közül elsőnek tárgyalnak a bel- és igazságügyi kérdésekről, a másik öt ország esetében viszont lezárnak egy-egy fejezetet. Ciprussal a környezetvédelmet tárgyalják, így a szigetország a maga 23 lezárt fejezetével megelőzi Magyarországot. Szlovéniával a vámunió, Romániával a fogyasztóvédelem, Lengyelországgal az energiapolitika, Bulgáriával a tőke szabad áramlása kerül terítékre.
Hosszú ideig bizonytalan volt, hogy sikerül-e a tizenötöknek közös nevezőre jutniuk a bel- és igazságügyi jogfejezet olyan érzékeny kérdéseiben, mint például a schengeni egyezmény. Végül is csonka álláspont született, amely tárgyalásra alkalmas, de további vitát igényel a schengeni egyezménnyel kapcsolatos joganyag, amelyről az EU brüsszeli bizottsága egyfajta horizontális tanulmányt készített. Ha a tizenötök ebben megegyezésre jutnak, akkor a tanulmány szövegét csatolják majd a ma átnyújtandó közös állásponthoz, illetve a most még homályban hagyott témák, időpontok konkréttá válnak. Ezek elsősorban az EU majdani külső és belső határaira vonatkoznak; azt egyelőre nem kívánják meghatározni, hogy mikorra kell kiépíteni a schengeni határvédelmi rendszert. Ezzel együtt is nagy jelentősége van annak, hogy Magyarországgal tárgyalnak erről a fejezetről elsőként, mert így a magyar mozgástér tágabb, hiszen várhatóan a magyar választ tekintik majd precedens értékűnek, amelyhez a többi tagjelölt alkalmazkodhat.
A magyar álláspont egyébként az, hogy az ország kész alkalmazni az EU szabályait és eljárásait, és megteremti a schengeni határvédelem feltételeit az unió várható külső határain, vagyis a horvát, ukrán, jugoszláv és román szakaszon. Mivel középtávon Szlovákia és Szlovénia is az EU tagjaivá válik, a kormány nem tartja szükségesnek ezekkel szemben a schengeni szintű határvédelem kiépítését, ám ha az EU kéri, akkor ennek technikai feltételeit két év alatt megteremti.
A belga elnökség a genti, október 19-i informális EU-csúcsra a brüsszeli bizottságtól egyfajta „figyelő” jelentést kért a tagjelöltekről, amely a joganyag átvételének és meghonosításának és a hátralévő feladatoknak az áttekintését tartalmazza. A szokásos, évi bizottsági jelentés november elejére készül el, amelyet a decemberi laekeni csúcson vitatnak meg az EU-vezetők. Ebben nem lesz csatlakozási menetrend, hiszen a két legfontosabb, az EU költségvetését messzemenően érintő fejezetről (mezőgazdaság és regionális fejlesztési támogatás) csak jövőre tárgyalnak.
Gordon Tamás
