Brüsszeli tudósítónktól:
Szeptember elején szavaz az Európai Parlament (EP) a 12 tagjelölt országról készített jelentésről, amelyet a közelmúltban megvitattak a különféle bizottságokban. A Magyarországról szóló jelentés igen pozitív képet fest, és sürgeti a tagállamokat, hogy jelezzék, mikorra zárhatók le a csatlakozási tárgyalások. A tervezet igazságtalannak ítéli, hogy az országnak a nizzai szerződés szerint csak 20 képviselői hely jutna az Európai Parlamentben, és javasolja, hogy ezt kettővel növeljék. A jelentés kiemeli a romák diszkriminációját, de megemlíti, hogy a kormány megkezdte a helyzet javítását szolgáló középtávú program végrehajtását. A státustörvénnyel kapcsolatban észrevételezi a szomszéd országok bírálatát és felszólítja a külügyi bizottságot: elemezze, hogy a törvény összeegyeztethető-e a közösségi joganyaggal és a jószomszédi kapcsolatok szellemiségével.
Méltatja a gazdasági eredményeket, egyedül az inflációt és a súlyos regionális különbségeket éri bírálat. Lengyelország talán részt vehet a 2004-es EP-választásokon - állapítja meg a jelentés, amely sürgeti Varsót és a brüsszeli bizottságot, hogy találjanak kompromisszumot a közvetlen agrártámogatások kérdésében. A szétszabdalt lengyel birtokrendszert és a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránytalanul nagy számát továbbra is kezelendő problémának tartja a jelentés. A 16 százalékos munkanélküliséget aggasztónak találják, míg a többi makrogazdasági adatot biztatónak minősítik, beleértve az infláció alakulását és az export növekedését.
Csehország esetében a környezetvédelem felügyeleti rendszerét bírálják és problémának tartják a temelíni atomerőmű kérdését, amelynek megoldását Brüsszeltől várják. A jelentés szerint jó esély van arra, hogy az ország 2004-ben az unió tagjává váljék. Szlovákia hatalmas erőfeszítést tett az ipari és pénzügyi szféra átalakítására - állapítja meg a tervezet -, de javítania kell a pénzügyi ellenőrzést, és a mezőgazdaság, környezetvédelem, a bel- és az igazságügy hiányosságainak felszámolásában is akad még tennivalója.
Egyértelműen pozitív a Szlovéniáról alkotott kép, kritika csupán a külföldi befektetések szabályozását érte. A dokumentum szerint Ljubljanának a nagyobb átláthatóságra kell törekednie, emellett sürgeti a politikai pártokat, hogy jussanak egyezségre az ország regionális felosztásában. A három balti országról a jelentés megállapítja, hogy piacgazdaságként működnek; különösen nagyra értékeli a csatlakozási tárgyalásokat a második menetben megkezdő Litvánia és Lettország felzárkózását. Bírálja viszont a politikai feltételek teljesítését, javasolva a bel- és igazságügyi intézmények további erősítését és lépéseket sürget a korrupció ellen.
Gordon Tamás
