Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A japán jegybank (BOJ) a kormány felszólítása ellenére tegnap az eddigi monetáris politika folytatása mellett döntött. Indoklása szerint sem a pénzkínálat bővítése, sem az állami kötvények felvásárlása nem lehet alapvető hatással a gazdasági növekedésre, amíg a kormány meg mentesíti a bankokat a rossz hitelektől és nem hajt végre szerkezeti reformokat. Stanley Fischer, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgató-helyettese a kormány véleménye mellé állt: szerinte tovább csökkenthető a nulla közeli kamat, emellett a BoJ vásárolhatna államkincstári kötvényeket és külföldi valutát. Ez utóbbi az első eset a Dow Jones szerint, hogy az IMF ilyen radikális valutaárfolyam-csökkentő politikára tesz javaslatot Tokiónak. Elemzők szerint már csak a második negyedévi gazdasági adatok szeptemberi nyilvánosságra hozatala után várható, hogy a BoJ módosítja monetáris politikáját. Általános vélemény szerint a második negyedévben is csökkent a GDP - méghozzá az első negyedévi 0,2 százalékos visszaesésnél is nagyobb mértékben -, vagyis technikailag beállt a recesszió.
A japán kormány júliusi havi jelentésében megállapította: romlott a gazdaság helyzete, az export és az ipari termelés tovább hanyatlik. A folyó fizetési mérleg többlete májusban 3,54 milliárd dollár volt, ami 46 százalékkal marad el az egy évvel korábbi szinttől, a külkereskedelmi mérleg többlete 65 százalékkal - a januárit kivéve 16 éve a legalacsonyabbra - 252,1 milliárd jenre (2,01 milliárd dollár) süllyedt. Az export májusban 2,5 százalékkal csökkent, míg az import 12,7 százalékkal nőtt éves összehasonlításban. Az ipari termelés májusban 1,2 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. Koidzumi Dzsunicsiro miniszterelnök súlyosnak minősítette a helyzetet, ugyanakkor rámutatott, hogy a tervbe vett szerkezeti reformok rövid távon további nehézségeket fognak okozni, ennek ellenére nem kerülhetőek el. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a most közzétett adatok szerint az év első felében három éve a legmagasabbra, 9427-re emelkedett a vállalati csődök száma, ami 1,3 százalékos növekedést jelent éves összehasonlításban.
B. T. J.
