Írország bruttó nemzeti terméke (GNP) tavaly 10,4 százalékkal nőtt - közölte a dublini statisztikai hivatal. Az eurózóna legdinamikusabban növekvő gazdaságának bruttó hazai terméke (GDP) 11,5 százalékkal emelkedett. Változatlan árakon számolva a GNP az elmúlt öt évben összesen 51 százalékkal nőtt; folyó áron számolva a GDP tavaly 16,2 százalékkal, a GNP 14,9 százalékkal bővült. A lakossági fogyasztás 2000-ben 15 százalékkal, a költségvetési kiadások 11,2 százalékkal nőttek. Bár a kereskedelmi mérleg az előző évi 9,75 milliárdos szufficit után 11,6 milliárd ír font (12,5 milliárd dollár) kiviteli többletet mutatott, a növekmény a szigetországban megtelepedett multik által kivitt tőkejövedelmek 2,5 milliárd fontos emelkedését csak részben tudta ellensúlyozni.
Az ír vállalatok többsége idén csökkenő eredményre számít, amire hét éve nem volt példa - derül ki az Ulster Bank, az Irish Times és az MRBI közvélemény-kutató intézet által közösen végzett júniusi reprezentatív felmérés most közzétett eredményeiből. A megkérdezett 100 vállalatvezetőből 55 valószínűsíti a jövedelmezőség, 42 pedig az árbevétel csökkenését. A növekvő költségszintre 70 százalékuk panaszkodott; mind ezért, mind a profit csökkenéséért a globális gazdasági lefékeződést, valamint a növekvő hazai inflációt tartják felelősnek. Az üzleti bizalmi index gyengüléséért 73 százalékuk az elmúlt évben tapasztalt sztrájkokat is okolja. A növekedési ütem idén az elemzői várakozások szerint már nem haladja meg az 5-6 százalékot. A gazdaság aktivizálása érdekében a megkérdezettek 61 százaléka támogatná az Európai Központi Bank esetleges kamatcsökkentését és csak 29 százalékuk szavazna a kamatok jelenlegi szinten való tartására. Az üzletemberek 82 százaléka szerint Nagy-Britannia hamarosan csatlakozik az eurózónához és 70 százalékuk abban is biztos, hogy a brit részvételből az ír gazdaságnak is előnyei származnak.
Az unió keleti bővítésével kapcsolatban a cégvezetők 55 százaléka úgy véli, hogy a nizzai szerződést elutasító népszavazás korrekt volt. Csak 30 százalékuk gondolja azt, hogy az elutasításban szerepet játszott a brüsszeli bizottság februári figyelmeztetése, amely Charlie McCreevy pénzügyminiszter költségvetési politikájával szemben fogalmazott meg eddig példátlan bírálatokat; 62 százalékuk szerint az elmarasztalás nem volt megalapozott.
(NAPI)
Sebő Gábor