Brüsszeli tudósítónktól:
Valóságos gyászbeszédet tartott az EU brüsszeli bizottságának szóvivője kommentálva a 12 esztendei tárgyalássorozaton kiérlelt, többszöri kompromisszumokat felölelő direktíva leszavazását. A tagállamok vállalatfelvásárlási szabályozásait harmonizáló és a kisbefektetők (kisebbségi részvényesek) érdekeit védő javaslat elsősorban Németország ellenállásán vérzett el. A tagállamoknak már majdnem sikerült megállapodniuk, amikor idén májusban Berlin visszakozott az úgynevezett méregpirula ügyében. (A direktíva a részvényesek közgyűlésének előzetes beleegyezésétől tette függővé, hogy a vállalatvezetés alkalmazhassa az ellenséges felvásárlási ajánlat kivédéséül szolgáló méregpirulát.) Végül is a tizenötök kompromisszumra jutottak az Európai Parlament illetékes bizottságával. A direktíva 2005-től lépett volna életbe, de csak 2010-től alkalmazták volna kötelezően. A kulisszák mögött Németország heves lobbizásba kezdett, mivel a strasbourgi parlamentnek még szavaznia kellett róla. Végül is 273-an mellette, ugyanennyien ellene voksoltak, ami a házszabály értelmében a direktíva elutasítását jelenti. Bonyolítja a helyzetet, hogy egy elektronikus szavazatnak nyoma veszett - ha megtalálják és történetesen a tervezet mellett foglalt állást, akkor fordul a kocka. A törvényjavaslat elvetése az Európai Bizottság szerint hátrányosan érinti az EU cégeit, mert elriasztja az átláthatóságot szorgalmazó tengerentúli befektetőket.
Gordon Tamás
