Az Európai Unió és a Világbank szervezésében tegnap tartott brüsszeli donorkonferencia résztvevői 1,25 milliárd dollár összegű kedvezményes hitel és vissza nem térítendő segély nyújtása mellett kötelezték el magukat Jugoszlávia megsegítésére.
Negyven állam, illetve nemzetközi szervezet vett részt a tegnapi donorkonferencián, amelynek célja az volt, hogy biztosítsák a kétéves jugoszláv gazdasági program anyagi bázisát. A Világbank és az Európai Unió szakértőinek felmérése szerint az országnak 1,25 milliárd dollár gyorssegélyre van szüksége, hosszabb távon, 3-4 évre pedig összesen 4 milliárd dollárra. A most megajánlott tűzoltó jellegű támogatás elsősorban az államháztartási hiány fedezésére, az államigazgatás működtetésére, közszolgáltatásra, továbbá közintézmények - kórházak, iskolák - fenntartására, a közalkalmazottak bérének kifizetésére szolgál. Az egykori jugoszláv elnök, Szlobodan Milosevics kiadása a hágai ENSZ-bíróságnak láthatóan pozitívan hatott a donorokra. Az Egyesült Államok, amelynek részvétele az utolsó pillanatig bizonytalan volt, korábban 106 millió dollárra kötelezte el magát, de a kifizetést a nemzetközi bírósággal való együttműködéstől tette függővé. Tegnap végül is 181,6 millió dollárt ajánlott fel. Az Európai Unió hozzájárulása 2002 végéig - függetlenül a tagállamok bilaterális korábbi ígéreteitől - 530 millió eurót tesz ki. Ebből 230 millió eurót nem humanitárius célú programokra - intézményépítésre, gazdasági fejlesztésre, vám- és határátlépési infrastruktúra létrehozására - fordítanak. A fennmaradó 300 millió segély és kedvezményes hitel a makrogazdasági és pénzügyi stabilitás megteremtésére szolgál. Az EU emellett felkéri az Európai Befektetési Bankot (EIB), hogy adjon 350 millió euró összegű hitelgaranciát egy IMF készenléti hitelprogram megtámogatásához. A Világbank 540 millió dollárt ajánlott fel a következő három esztendőre, amiből még az idén átutalnak 150 milliót.
A jugoszláv GDP jelenleg csupán 40 százaléka az egy évtizeddel ezelőtti szintnek, a 12,2 milliárd dollárra rúgó államadósság pedig a GDP 140 százalékát teszi ki. A munkanélküliség 35 százalékos, s mint a jugoszláv delegációt vezető Miroljub Labusz miniszterelnök-helyettes a konferencián elmondta, a lakosság 70 százaléka a szegénységi küszöb alatt vagy közelében él.
Gordon Tamás
