Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kiküldött tudósítónk jelenti Göteborgból:
A göteborgi csúcstalálkozó tegnapi napján nem született egyetértés a bővítésről. A közös álláspont egyelőre nem több annál, amit a tavaly év végi nizzai csúcstalálkozó záróközleménye rögzített: kívánatos, hogy 2004-ben az első csatlakozók már részt vehessenek az Európai Parlament (EP) választásán. Anna Lindh svéd külügyminiszter szerint a tagok többsége egyértelmű menetrendet szorgalmaz, de néhányan - a hírek szerint a Benelux országok, Portugália, Németország és Franciaország - nem akarják magukat elkötelezni időpont mellett. A Benelux-országok halogató álláspontja meglepő. Lapunk kérdésére Joschka Fischer német külügyminiszter elmondta: az EU brüsszeli bizottságának novemberben esedékes országjelentései előtt nem tudnak pontos képet festeni, ezért nincs döntés arról, hogy az EP-választáson a mai tagjelöltek már tagországként vennének részt. Elméletileg ugyanis elképzelhető, hogy képviselőik bekerüljenek a parlamentbe, de csak a 2005. január 1-jei csatlakozás után foglalják el helyüket.
A tagállamok egy része határozottan leszögezte, hogy a bővítés nem politikai döntés lesz, tehát csak azokat a tagjelölteket veszik fel, amelyek maradéktalanul megfelelnek a tagság feltételeinek. Megfigyelők szerint ezt Lengyelországnak címezték, amely lemaradt a csatlakozási tárgyalásokon, Varsó ugyanis inkább nem zárja le a kényesebb fejezeteket, nehogy a kormánypártokat a szeptemberben esedékes parlamenti választások előtt kapitulációval vádolják. Az utóbbi időben pedig ismét felerősödtek az EU-s joganyag késedelmes meghonosításának bíráló hangjai. Jacques Chirac francia köztársasági elnök azt az álláspontot vallja, hogy az EP-választáson akkor is indulhatnak a tagjelöltek, ha még nem történt meg a nizzai szerződés ratifikációja - célozva ezzel az ír referendumra. Chirac szerint a bővítési időpont összemosná a tagjelöltek közötti különbségeket, és az úgynevezett big banget, azaz nagyobb számú tagjelölt egyidejű felvételét eredményezné, ami Párizs számára nem kívánatos.
A tervezett adóharmonizáció ügyében tegnap sem sikerült megállapodásra jutni, a csúcstalálkozó most 2002 végéig adott időt a szükséges kompromisszum kidolgozására. Úgy tűnik, a tagállamok végképp elálltak az európai adó bevezetésétől, amit Belgium, Németország és Romano Prodi, a bizottság elnöke a közelmúltban szorgalmazott, Bosse Ringholm svéd pénzügyminiszter szerint ez ártana az EU népszerűségének. Ugyancsak nincs előrelépés a nyitott égbolt, azaz a légi közlekedési reform ügyében, noha ez - mint az EU soros svéd elnökségének közleménye leszögezi - alapfeltétele lenne annak, hogy megszűnjenek a járatkésések és növekedjen a biztonság.
Gordon Tamás
