Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól
Az EU brüsszeli bizottsága tegnap vitát indított az Európai Unió regionális politikájáról, hogy kiderüljön, fenntartható-e a jelenlegi feltételekkel a bővítést követően a szolidaritáson alapuló kohéziós politika.
Az Európai Unió költségvetési irányelveiről rendelkező Agenda 2000 a bruttó nemzeti termék 1,27 százalékában határozta meg a tagállamok hozzájárulásának felső határát, abból kiindulva, hogy a bővítés 2002-ben megkezdődhet, 2006-ra pedig már 21 tagja lesz az uniónak. Bár a bővítés időpontja kitolódik, néhány éven belül azonban nem hat, hanem legalább 10 új taggal gazdagszik (egyesek szerint szegényedik) az EU. Valószínű, hogy a jelenlegi feltételekkel aligha lesz működtethető a regionális alap. Ma azok a régiók számíthatnak brüsszeli támogatásra, amelyek GDP-je az EU átlag 75 százaléka alatt marad. A kínálkozó megoldások két szélsőség között mozognak: vagy a tagállamok költségvetési hozzájárulását kell növelni, vagy a központi támogatást csökkenteni. A nettó befizetők, mint például Németország, nem hajlandóak mélyebben nyúlni a zsebükbe, számukra egyértelmű, hogy a jövőben kevesebb régió sorakozhat a közös kasszához. Michel Barnier, a brüsszeli bizottság regionális politikáért felelős tagjának becslése szerint ha 12 országgal bővül az unió, a 105 millió „új” lakos közül 98 millió él majd olyan régióban, amelynek GDP-je nem éri el az EU-átlag 75 százalékát. A kohéziós politika súlypontja egyre inkább kelet felé tolódik el, bár az unió területe és lakossága harmadával bővül, a GDP-je csupán öt százalékkal.
A kétnapos eszmecserével új vita kezdődik el, amelynek el kell vezetnie a 2006 után érvényes költségvetési irányelvek meghatározásához. Nem véletlen, hogy erre a tanácskozásra Brüsszelbe már a tagjelölteket is meghívták.
Gordon Tamás
