Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól:
Németország és Spanyolország azt szeretné, ha az új EU-tagok munkavállalóinak szabad áramlását nemcsak időkorláthoz kötnék, hanem különböző szolgáltatásokra is kiterjesztenék - annak ellenére, hogy az Európai Unió a csatlakozási tárgyalásokon többek közt Magyarországgal és Lengyelországgal már ideiglenesen lezárta a szolgáltatások szabad áramlásáról szóló fejezetet. Most a munkavállalók szabad áramlását korlátozó közös álláspontot Németország követelésére kiterjesztenék egyes szolgáltatási ágakra is. Berlin ezzel akarja elkerülni, hogy „látszatcégekkel", azaz jogilag egyéni vállalkozókkal kerüljék meg az EU munkaerőpiacán életbe lépő korlátozásokat.
Németország ugyanis attól tart, hogy például az építőiparban az olcsó közép- és kelet-európai munkaerő tisztességtelen versenyt jelent majd a hazai munkaerőnek. Mivel a szolgáltatások szabad áramlásában nem léptettek életbe korlátokat, elvileg az egyéni vállalkozóknak nem tilthatnák meg a munkavállalást. Németország (és Ausztria) láthatólag nem elégszik meg az EU brüsszeli bizottsága által javasolt 5+2 éves átmeneti korlátozással, további garanciákat akarnak, hogy a bővítés ne veszélyeztesse munkaerőpiacukat.
Az EU soros svéd elnöksége arra törekszik, hogy a hétfői külügyminiszteri értekezleten jóváhagyják a közös álláspontot, és azt a tagjelöltek elé terjesszék, vagyis akár már a jövő hét végén esedékes főtárgyalói fordulón erről is folytassanak megbeszélést.
Magyarországgal kapcsolatban emellett várhatóan terítékre kerül a tőke szabad áramlása és a környezetvédelem. Valószínű, hogy Szlovákiának még a svéd elnökség alatt sikerül újabb fejezeteket lezárnia - például a társasági jogot és a tőke szabad áramlását - és az úgynevezett helsinki, vagyis kedvezőtlenebb helyzetből indult csoport tagjai közül elsőként utoléri az ideiglenesen lezárt fejezetek számának (15) tekintetében Lengyelországot.
Gordon Tamás
