Az 1990-es évek óta a japán gazdaság a nagy erőfeszítések ellenére sem volt képes tartós növekedési pályára állni, a lakosság politika iránti bizalma megingott, így egyre világosabb, hogy a 21. század kihívásainak már nem feltétlenül felel meg a korábban működő rendszer - mondta tegnap parlamenti beiktatási programbeszédében Koidzumi Dzsunicsiro, a két hete megválasztott új japán kormányfő, aki az utóbbi tíz év eredménytelennek bizonyult pénzügypolitikájának radikális megreformálását hirdetette meg. Ennek első lépcsőjeként szakítani kíván a korábbi kormányok nyakló nélküli államkötvény-kibocsátási gyakorlatával, a pénzügyi pozíció javítása érdekében a 2002/2003-as költségvetésben az új kibocsátást 30 ezer milliárd jenben (247 milliárd dollár) limitálná, az április elsején kezdődött folyó pénzügyi évre tervezett 28 ezer milliárd jen után. Koidzumi leszögezte, hogy szükség van a kiadások alapos felülvizsgálatára is. A második fázisban a fenntartható egyensúly elérése érdekében kerül sor a pénzügyi politika reformjára, amelynek egyik fő célja, hogy az új államkötvény-kibocsátások az eddigiek visszafizetésére és az adósságszolgálatra korlátozódjanak - szögezte le Koidzumi, aki közölte, hogy az alapelveket a gazdasági kabinet júniusra elkészíti. A miniszterelnök megismételte (NAPI Gazdaság, 2001. április 25., 1. oldal), hogy alapvető fontosságúnak tekinti a bankok megtisztítását mintegy 32 ezer milliárd jenre becsült rossz hiteleiktől, s hogy konkrét lépéseket kíván tenni a pénzintézetek részvénytulajdonlásának csökkentése és az ezt szolgáló állami yalap felállítása ügyében. Ezt az új kormányfő kulcsfontosságúnak tartja a tíz éve stagnáló gazdaság felélesztése, valamint a tőzsde iránti bizalom erősítése érdekében. Elemzők kételkednek abban, hogy sikerülhet-e az állami hitelfelvétel tervezett mértékű korlátozása.
B. P. A.
Bana Péter