Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az idei első negyedévben 8,1 százalékkal, 1,99 ezer milliárd jüanra (241 milliárd dollár) emelkedett a bruttó hazai termék (GDP) Kínában, meghaladva az előző negyedévi 7,3 és a tavaly egész évi 8 százalékos növekedést - jelentette tegnap a pekingi statisztikai hivatal. A növekedés hajtóereje a kormány gazdaságélénkítő politikája - elsősorban az infrastrukturális beruházások - mellett a lakossági fogyasztás emelkedése és a külföldi befektetések növekedése volt. Bár a kormány idén változatlanul a GDP 7 százalékos növekedésével számol, a statisztikai hivatal alelnöke az adatokat ismertetve úgy nyilatkozott: valószínűnek tartja, hogy a GDP bővülése idén sem fog elmaradni a tavalyi ütemtől.
Az export az év első három hónapjában 14,7 százalékkal bővült és 59,27 milliárd dollárt ért el, ami ugyan elmaradt a tavalyi azonos időszakban regisztrált 39 százalékos ütemtől, de jóval meghaladta a térség átlagát, és 4,73 milliárd dolláros külkereskedelmi mérlegtöbbletet eredményezett - írta a Reuters. Az állótőke-beruházások éves összehasonlításban 12,4 százalékkal, 387,8 milliárd jüanra (1 dollár=8,276 jüan) emelkedtek, a kiskereskedelmi forgalom pedig 10,3 százalékkal múlta fölül a tavalyi első negyedévi szintet. A fogyasztói árak mindeközben csak 0,7 százalékkal emelkedtek éves összehasonlításban, februárról márciusra pedig csak 0,1 százalékos volt az áremelkedés, ami azt jelzi, hogy a tavalyi 0,4 százalékos fogyasztói árindex-növekedés ellenére sem sikerült távolabb kerülni a deflációs veszélytől - állapította meg a Dow Jones.
A közvetlen külföldi tőkebefektetések a vizsgált időszakban 11,74 százalékkal haladták meg a tavalyi első negyedévi szintet, és 7,98 milliárd dollárt tettek ki, a vállalt befektetések pedig 44,3 százalékkal haladták meg a 2000-est, 15,99 milliárd dolláros értéket érve el. A mezőgazdasági termelés 3 százalékkal, 155,6 milliárd jüanra, az ipari termelés hozzáadott értéke (az alapanyagköltséget nem számoló iparnövekedési index) 11,2 százalékkal, 586,8 milliárd jüanra, a szolgáltatási szektor 7,4 százalékkal, 736,6 milliárd jüanra nőtt - ez utóbbiban a szállítás, a kereskedelem és az ingatlanforgalom fejlődött a leggyorsabban. A kínai valutatartalékok összege általános meglepetésre 10,4 milliárddal 176 milliárd dollárra emelkedett. A jelenséget - tekintettel arra, hogy közben a kereskedelmi többlet 500 millió dollárral elmaradt a tavalyitól - a szakértők a külföldi tőkebeáramlással magyarázzák.
(NAPI)
