Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az eurózóna árstabilitását veszélyeztető tényezők az utóbbi hónapokban mérséklődtek, de még nem tűntek el, részben az olaj korábbi drágulása és az euró gyengélkedése keltette másodlagos hatások következtében, részben amiatt, hogy a következő hónapokban a 12 havi fogyasztói árindex még a 2 százalékos plafon felett marad - nyilatkozta Wim Duisenberg, az ECB elnöke azt követően, hogy a kormányzótanács tegnapi ülésén változatlanul hagyta a térség kamatait. A marginális hitelkamat 5,75, a betéti kamat 3,75, az irányadó kéthetes repokamat-minimum 4,75 százalék maradt. A döntés bejelentését követően az euró árfolyama azonnali reakcióként 0,8895-ről 0,882 dollárra, 110,54-ről 109,76 jenre zuhant, a térség állampapírjainak hozama pedig emelkedett.
A kamatszint változatlanul hagyása azt jelenti, hogy a vezető jegybankok közül a globális gazdasági fékeződés ellenére csak az ECB nem mérsékelte még idén a hitelköltséget. A bank az 1999 áprilisában - 0,8 százalékos 12 havi infláció közepette - végrehajtott 50 bázispontos kamatcsökkentést követően hét alkalommal, összesen 225 bázisponttal szigorított a monetáris politikán, legutóbb tavaly októberben. A Reuters, a Dow Jones és a Bloomberg által megkérdezett elemzők minimális többséggel 25 bázispontos kamatmérséklést vártak, sőt néhányan nem tartották kizártnak az 50 bázispontos csökkentést sem.
Duisenberg szerint a külső kereslet gyengülése miatt az ipari bizalom visszaesett, de a fogyasztói bizalom továbbra is magas maradt, és az adatok, illetve az előrejelzések arra utalnak, hogy a tavalyinál lassabb idei növekedési ütem a sokéves trendnek megfelelő szintű lesz. A monetáris politika nem tudja megemelni az eurózóna termelési potenciálját, mivel ezt leginkább a strukturális tényezők határozzák meg - szögezte le a bank elnöke.
Bár az ECB mandátuma kizárólag az árstabilitás megőrzésére szól, és a 12 havi infláció februárban ismét a decemberi szintre, 2,6 százalékra emelkedett - kilencedik hónapja haladva meg a 2 százalékot -, az utóbbi időben a térség növekedésének lassulására utaló adatok, valamint az ez évi GDP-előrejelzések lefelé módosítása nyomán felerősödött a várakozás, hogy a kormányzó tanács rászánja magát a kamatcsökkentésre.
Ezt még inkább gerjesztette, hogy a tanács bizonyos tagjai nyilatkozataikban mérséklődő inflációs nyomást emlegettek, a térség egyes pénzügyminiszterei, a vezető német gazdaságkutató intézetek, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) pedig egyenesen monetáris enyhítést sürgettek.
B. P. A.
